Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A REFORMKOR
kor tetszeni fog, szabad lészen elmenni oly feltételekkel, ha házát, földjét, rétjét, szőleit másnak eladván és maga helyett más külső lakost hagyna, és semmivel sem lészen adósa az uraságnak. Ha pedig maga helyett a házába nem állítana, aki ő helyette az uraságnak tartozó jövedelmeket meg nem adná, ennek okából minthogy három esztendeig minden adó nélkül szabadon élte a földet, tartozik Ö hercegsége tisztjével számot vetni és három esztendőre mind árendát, mind kilencedet, mind más rendbéli adót megfizetni és kielégíteni. Ha valaki eleget nem tenne és ezeket kielégíteni elmulasztaná, mindene elkoboztatik az uraság részére. Ha ezen Ő hercegsége resolutioján valaki megállani nem kívánna: tehát álljanak meg a szerint, amint a simontornyaiak vannak, melyet súlyosbítani nem lehet. Azon hat forint árenda vagy bérletpénz fertály esztendőnként, azaz minden évnegyedben egy forint 50 dénárt tartozni fognak fizetni és a tiszt is tartozik beszedni. Ezen helyhez helyezte Ö hercegsége más két örökös maga pusztáját, Martincát és Gyántot, melyeket valamint a pincehelyi határt szabadon élhetik. Gecze nevű puszta is vagyon, melyet bírnak, de azt pénzért szokták bérleni. Evvel a pusztával szabad az uraság, aki többet ad, annak adja bérletbe. A szokott mindenből járó dézsma máskép a nemes pécsi káptalant illeti, de az uraság könnyen végezhet, hogy képes bérletbe beírhassa. A kilencedet az uraságnak tartoznak megadni, mindenekből, amikből a dézsma szokott járni: úgymint tavaszi és őszi gabonából és akármely néven nevezendő vetésből, ménből, bárányból, kecskéből, borból stb. kivévén a sörtés marhát, amiből tudniillik csak tized önmagának szokott jövedelmezni. Holott pedig a bárányokból vagy méhekből a kilenced és sörtés marhából a tized ki nem eshetnék: ennek okából a bárányok minden darabjától két garast, egy kas méhtől három garast tartozik az olyan gazda az uraságnak kilenced helyett szolgáltatni, ezen alapon a tized fejében a sörtés marhából pedig ezen okból minden darabtól tized helyett átad az uraságnak 25 dénárt. Itt Pincehelyen az uraságnak vámja vagyon. A hidat a Kapós vízén a városnak kell tartani. Az uraság kocsmája tart Karácsony naptól folyvást Szent Mihály napig, Szent Mihály naptól folyvást pedig Karácsony napig a városé. Itt a kocsmán minden akón lehet nyerni az uraságnak legalább egy tallért, ha a tiszt idején, amíg olcsó a bor, elegendő jó borból tészen jövedelmet, amire a tiszt tartozik is. A mészárszék egész esztendőn át az uraságé. A minemű zsidó, rác kereskedő boltok kéretnek, minden bolttól, amint az uraság legjobban megalkuthat, tartoznak évenként fizetni. Vagyon az uraságnak ebben a helyben háromkerekű malma; de míg Ö hercegsége — tovább való elrendezésig — harmadrészét a malomnak átengedte a helységnek, a molnárnak negyedesnek kell lennie. A tiszt tartozik, akár pénzes szekereken is, Bajáról sóval való kereskedést csak az uraság számára tartani és azt itt a városon annyi áron adni, amint más szomszéd helyeken jár, avagy gazdánként úgy falukra is házanként kiosztani, hogy az Ö hercegsége emberei egész esztendőn át Ö hercegsége sójával éljenek, annyi áron amint mások árulják, mivel minden mázsán egy tallérnál is több jövedelme jön az uraságnak. Minthogy az uraságnak mindenből kilencedje vagyon, mivel az ökör és ló is szánt, abból kilencedet adnak, csak éppen a
