Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

tehenek haszna nem jutna az uraságnak, azért a lakosok minden fejős tehenétől esztendeig adnak egy okka vajat. Mind a kilencedet és tizedet is, ha az uraság kezénél maradhat tovább is, maguk tartoznak rész nélkül kinyomtatni. Minthogy ő hercegsége olyan szabadságban akarja tartani az ide való lakosokat, mint a simontornyaiak vannak, semmi ellenökre nem lehet a pincehelyieknek, ha ők is esztendőn át öt napot szolgálni találnak, amint a simontornyaiak, a hat forint bérleten kívül. Jól lehet most annyira nem lészen szüksége az uraságnak annyi napon való szolgalatjukra. . . Az ide való lakosok tiltottak legyenek, hogy senki a görbéi malomba őrlőt ne merészeljen vinni, oly kihirdetéssel, hogy ha a pincehelyi malomnak elegendő vize vagyon és valamely lakos ugyancsak a görbéi malomba az őrlőt által viszi az uraság számára elkobzandó legyen. Amikor pedig az itt való malomnak elegendő vize nem lenne és az itt lakó lakosok az ozorai malomba fáradni nem akarnának, hanem őrleni a görbéi malomban kívánnánk, ennek okából valaki által viszi a maga gabonáját a görbéi malomba, megelőzően tartozik magát a vámosnál bejelenteni és egy kila gabonából a vámon egy garast fizetni. . ." FORRÁS: A kismartoni hercegi levéltárban, Urbárium bonorum Pinczehel, Ozora, Thamasi et Koppány, per dominum Stephanum Jeszenszki, Suae Celtitudinis Palatinalis deputatum plenipotentiarium correctum et concinnatum. Anno Millesimo septingentesimo secundo, Mense Novembri, Fase. X.. No. 622, Reposit: 35, de az összeírást eredeti átírásban közli dr. Merényi Lajos, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, XI. köt. 1—2 füzet, Budapest 1904. 304—314 o. MEGJEGYZÉS: Eszterházy Miklós herceg ozorai uradalma 1702-ben Tolna megyében, Ozora község (Dorog és Döbrente puszták) határából, Tamási (Fornád és Szent-Márton puszták) határából, Kónyi (Medgyes és Ságh puszták) határából, Majsa (Adorján, Biród, Henye, Kistava, Kosba és Martincza puszta) határából, Kecsege (Csollányos puszta) határából, Bedegh határából, Tengőd (Gyánt és Nyári puszta) határából Paári határából, Nagyszokoly határából, Pincehely határából, Regöly határából, Somogyban Törökkoppány határából, Veszprémben Szilas-Balhás (Tóth és Sári puszták) határából, összesen 47 723 katasztrális hold területet foglalt magában. A török hódoltság felszabadítása idején Jeszenszky István, herceg Eszterházy Pál nádor teljhatalmú kiküldöttje, 1702. november havában felvett urbáriumából a legnépesebb Pincehely mezőváros 101 gazdát, 212 ökröt, 62 lovat és 162 tehenet mutatott ki.