Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A REFORMKOR

vannak 40 000 forintért noha kedvelt rokonunk galántai Eszterházy Pál herceg az említett birtokra pályázik. . . neki ajándékozzuk, amellyel maga a herceg vagyis a nádor is egyetértett. . . Kelt városunkban az ausztriai Bécsben, március hónap 13-án az Űr 1700. esztendejében. FORRÁS: OL, A—57, Libri regii, 25. kötet, Fol. 280—281. MEGJEGYZÉS: Az eredeti latin nyelvű bejegyzésből kisebb kihagyásokkal fordítottuk le. III/11 1701. ápr. 24 ESZTERHÁZY PÁL NÁDOR TOLNA MEGYEI BIRTOKAIRA TELEPEDŐ JOBBÁGYOK SZÁLLÓLEVELE Adjuk tudtára mindeneknek akiknek illik, hogy alsólendval Nagy Miklós szándékozván Kónyi, Kucsár és Inok nevű Tamási tartományban Tolna vármegyében lévő pusztáinkat mindjárt e jövő tavasszal fölvenni és lakosokkal megszálatni, megjelent előttünk és kérte, hogy annál inkább gyarapodhassanak, nekik szabad esztendőket adni méltóztatnánk. Kinek alázatos kérésüket meghallgatván és azon jó szándékát nyilvánosságra hozni kívánván, kegyelmesen megengedtük, hogy három esztendeig a jelen évtől mindennemű adótól, robottól, dézsma vagy akármi néven nevezendő adó fizetésétől mentesek és szabadok legyenek és senkitől ne háborgattassanak. A megszállandó lakosok pedig mindnyájan, a dombóvári tiszttartótól, nevezett Nagy Miklóstól függjenek és rá hallgassanak. A három szabad esztendő eltelvén pedig, mivel ez alatt a török jogot vagy is a fegyverváltságot (jus armorum) a kamarától magunkévá fogjuk tenni, megadván számunkra a szokott kilencedet melyet Dombóvárig tartoznak fuvarozni és minden marhás gazda két 'forintot, marhátlan pedig egy forintot, robot helyett adóul letenni, többire más adótól, amint a tájon lévő tamási embereink, mentek fognak lenni. A szőlőket ha parlagból felvenni kívánják hat esztendeig szabadságuk lészen a felnevelésre. A minemű malomhely vagyon Kónyiban, ez iránt is szabadságot adtunk, hogy maguknak fölépíthessék és három esztendeig mindennemű hasznát maguknak vehessék, azután pedig ha mi vagy maradékink, azon malmot kezünkhöz akarnánk venni, nem különben, hanem megfizetvén mindennemű akármi néven nevezendő rátett költségüket és nem másképpen legyen szabad kezünkhöz vennünk. Ezt is hozzáadván itten, hogy a rácságot éppen ne legyen szabad nekik maguk közé venni, sem lutheránus vagy kálvinista prédikátort tartani. A mi nevezett lendvai Nagy Miklósnak a megszállásban való fáradozását illeti, látván az ő serény hasznunkra való munkálkodását: három esztendő eltelése után is maga és fiai maguk személyeire nézve a megírt adótul szabadok lesznek és senkitől nem háborgattatnak. Melynek nagyobb bizonyságára adtuk ki ezen levelünket. Kelt Kismarton 1701. április 24-én. FORRÁS: A kismartoni hercegi főlevéltárban, Eisenstadt, Fase. X. Nr. 636. Rep: 35. Közölte dr. Merényi Lajos, Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, XÏ. kötet, 1—2 füzet, Budapest 1904. 314—315 o.