Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

I/l 900. körül A HONFOGLALÁS TOLNÁBAN P. MESTER SZERINT Árpád vezér pedig huszonegyed napra tanácsot tartván, felkerekedett Ecilburgból, hogy meghódítsa Pannónia földjét, egészen a Dráva folyóig. Első nap a Duna mellett, a százhalom táján ütött tábort. Ekkor úgy rendelkeztek, hogy a vezér hadseregéből az egyik részt a Duna mentén Baranya-vár felé küldi. Ennek élére kapitányul és vezérül a fejedelmi személyek közül kettőt állított, tudniillik Öd apját, Etét meg Vajtát, akitől a Baracska nemzetség ered. Egyszersmind nekik hűséges szolgálatukért Árpád vezér nem csekély ajándékot adott, azonkívül még Ödnek, Ete fiának a Duna mellett földet számtalan néppel együtt. S azon a helyen Öd a vidék népét meghódítván, várat épített, melyet közönségesen Szekcsőnek nevezett azért, mert ott magának széket és állandó lakot állított. Vajtának is hasonlóképpen nagy földet adott a Sár felé számtalan néppel, melyet ma Vajtának hívnak. FORRÁS: Pais Dezső: Magyar Anonymus... Budapest, 1926. 84. MEGJEGYZÉS: P. mester, másnéven Anonymus (= névtelen), a magyarok tetteiről szóló munkájában nem árulta el sem a nevét, sem azt, hogy művét mikor írta. Annyit tudunk csak róla, hogy p. betűvel kezdődött a (kereszt)neve és Béla király jegyzője volt. Minden valószínűség szerint III. Béla király udvarában működött és művét a XIII. század elején írta. Az előbbiekből következik, hogy mindannak, amit a honfoglalásról tőle olvashattunk, csak anynyi hitelt szabad adnunk, amennyit három évszázaddal korábbi esemény leírásában a középkori történetíró megérdemel. Sok történeti forrás nem állt rendekezésére: korábbi feljegyzésekből, regősök énekéből és beszélő helynevekből igyekezett a honfoglalás eseményeit megörökíteni úgy, hogy közben kora gondolatvilágába helyezte azt. Gondoljunk arra, hogy a vezér. Árpád fejedelem úgy viselkedik, mint egy király, mint III. Béla, vagy II. András. Tanácskozik vezéreivel, hűséges szolgálataikat földdel, birtokkal jutalmazza. A helynevek közül Szekcsőt székhelynek, állandó lakhelynek magyarázza, pedig inkább hihető, hogy a „szökdécsel" (vö. szöcske, szökcse) szavunkkal rokonítható. „Vajtából" élő személyt alkot. Látszik, hogy ismeri ezt a vidéket, a Sárvíz mentét. Az ő életében kialakuló nemzetségi hagyományokat tiszteli, meg akkor is, amikor ..Baracska" helynévből eszébe jut a Baracska nemzetség, amelyet, ha létezett is, a tatárjárás kipusztított. 1/2 1000. körül HONFOGLALÓ ŐSEINK ÉKSZEREI A szántói templomtól nyugatra, a dombra haladó utcában házak építésekor több ízben akadtak sírokra; a tetemek nyújtottan feküdtek, koporsónak nyoma nem szokott előfordulni. Dr. Kammerer Ernő országgyűlési képviselő a szántói gazdáktól többször szerzett érdekes ékszereket, melyeket az ő szívessége folytán bemutathatunk és leírhatunk. 1—4. Csüngős boglár, rossz ezüstből öntve, a boglár szívidomú, két kerek, és alul tojásdad tagból, szélesebb sima és keskenyebb kidomborodó karimával, a külső szélén a cikkelyek közti behajláson csúcsosan kiálló apró lemezke; aljából bőrre való, erősítésre szolgáló átlyukasztott pecek áll ki. A boglár alsó vé-