Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

gyünk okai, azt tudjuk, hogy legutol az tisztességes ajándékot felségtek elküldi, egy nappal ha felségtek elküldené az én hitemre mondom jobb volna felség­teknek. Ezzel egyetemben íeiségteknek ajánljuk barátságunkat. Datum Albae Regali. 11. October. Anno Dni. 1.5.9.2. FORRÁS : Österreichisches Staatsarchiv, Wien, Turcica I. K. 79. MEGJEGYZÉS: Közli Bayerle Gusztáv, Ottoman Diplomacy in Hungary. Letters from the Pashas of Buda, 1590—1593, Indiana University, Bloomington 197a, 156—160 o. 11/55 1598. április A GYŐRI HAJDÜK 1598. ÉVI SZEKSZÁRDI RAJTAÜTÉSÉRŐL „... 1598-ban újra elpusztíttatott Szekszárd. Miután tudniillik március 29-én Győr Schwarzenberg által visszafoglaltatott, egy csoport szabadhajdu ösz­szesereglett Komárom és Esztergomban, innen Szekszárdra rohanó. Az itt pa­rancsoló bég híres volt az egész környéken elkövetett kegyetlenkedések miatt. Pusztította tudniillik tüzes vassal a keresztény lakhelyeket és hogy az elfogot­taktól nagy váltságot csikarhasson, szörnyen kínoztatta őket. 540 bátor marta­lóc elindult tehát Szekszárd megsemmisítésére. Elrejtőzve a kóválygó törökök elől, ismeretlen úton a Duna balpartján le is értek Szekszárd tájára és elrejtőz­tek a Sárvíz nádasában, míg éjfélkor biztosabban a várra rhanhattak. Észre sem véve eljutottak a magas falak alá és azonnal magukkal hozott 3 létrán föl­mászott néhány a falra és kinyitá a kaput, melyen árvíz gyanánt betódult most az egész kis sereg, levágta a törököt mind, fölgyújtotta és kirabolta a várat és zsákmányterhelten visszaindult oda, honnan elindult, levagdosván Buda közelé­ben egy erős török őr tanya minden emberét..." FORRÁS: Danielik János, Emlék-könyv, Pesten 1852. II. kötet, 374. 1. MEGJEGYZÉS A tizenöt éves háború fö harcterei Tolna megyétől messze északon terültek el, de mint ez a példa is mutatja, egy-egy jelentősebb magyar győzelem után a törökök pillanatnyi veszteségét kihasználva, viszonylagosan nagyobb magyar seregrészek mélyen behatoltak a hó­doltságba, s ott saját magukra hagyva, Igyekeztek zsákmányt szerezni. Négy nagyobb vállalko­zásról tudunk, mint a nógrádi magyar huszárok 1597. évi dunaföldvári, a győri hajdúk 1598. évi szekszárdi és a kanizsai hajdúk 1599. évi tolnai csatái, vagyis inkább zsákmányoló rajtaütései, melyek teljes sikerrel jártak. 1600-ban Dunaföldvárt, Paksot és Tolnát Nádasdy Ferenc és Pog­rányi Benedek foglalta el és égette fel, Tolna város lakossága Kecskemétig futott. 11/56 1599. május A KANIZSAI HAJDÜK TOLNA MELLETTI TÁMADÁSA A TÖRÖK HAJÓK ELLEN, ISTVÄNFFY MIKLÓS KRÓNIKÁS ELBESZÉLÉSÉBEN „... Hanem Péter és Ábrahám és a szabad gyalogos hajdúk többi vezé­rei a Duna partja mentén Tolnára megérkeztek, társaikat akik Kanizsán Babo­csán és más végházakban, valamint Illiricumban voltak, értesítették a jövete­lükről és bizonyos dunai szigetre parancsolták őket, hogy vegyenek részt a vál­lalkozásban és a zsákmányban egyaránt. Nem sokkal később Prodanus Trax a kanizsaiakkal és a barcsiakkal megjelent és magával hozott sokakat is máshon­nan, akik zsákmányra éhesen csapatostul hozzá özönlöttek. Rövid idő alatt a szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom