Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

muk összesen 1258 katonára nőtt. Eközben a Bíbor Ibrahim, aki már megérke­zett Nándorfehérvárra, parancsára a török gabonafelügyelő mindenféle élelmi­szert gyors teherhajókra rakott és a Dunán felfelé Szendrőről és Nándorfehér­várról kezdték elszállítani. A hajóhad Nándorfehérvárnál megszokott állni, bíz­va egy három evezősoros hajóban és a szárazföldön őket kísérő ötezer török vé­delmében. Ezt miután a gyalogosainknak kéme, akik az ellenség között voltak és akik az ellenség számáról és szándékairól minden bizonyosat jelentettek, je­lezték azután egy Kalocsától nem messze lévő dunai szigetre, amelyen most az erdődi vár romjai látszanak, húzódtak azzal a szándékkal, hogy bármelyik par­ton is vonul az ellenség, arról a szigetről a hajók ellen támadást intézzenek, amelyek erre az alkalomra mindenfelől válogatott legénységet szedtek össze. Miközben a törökök a jobb parton jöttek az a sok és nagy hajó, valamint a szá­razföldi csapatok valódi hadsereg látványát nyújtották a messziről szemlélőnek, ezért jónak látszott a gyalogosoknak, hogy ha csapataikat kétfelé osztják, úgy hogy egyik része a szárazföldön a másik része pedig a folyón támadja meg az ellenséget. Mikor közelebb jöttek, Prodanus, akire a szárazföldi csapat irányítá­sa volt bízva, megadta a jelt a szárazföldön közeledő törökök megtámadására, Ábrahám és Péter pedig hatalmas csatakiáltással bátran a hajókra rohantak. Hatalmas harc kezdődött mind a törökök, s mind a hajdúk részéről, ám mikor a gyalog hajdúk az ellenségre golyózáport zúdítottak és két kis ágyút, amelye­ket nemrég a törököktől vettek el és a mezei csatározásokra magukkal hozták, a partról többször elsütötték, amivel a hajón lévő ellenségnek nagy kárt okoz­tak, ráadásul a súlyosan sérült hajókat kilukasztották. Prodanus, aki a hadban járatos volt, az ellenséget, miután több mint ezret levágott belőlük megfutamí­totta, amely mind a győzelmet, mind a különböző élelmiszereket odahagyta a gyalogos hajdúknak és rútul elmenekült. A győztesek közül pedig alig száz ka­tona hiányzott..." FORRÁS: Nicolaus Istvánffy, Regni Hungarici História... Köln 1685. Históriá­mra Liber XXXI. 479 1. 11/57 1599. május KJATIB CSELEBI LEÍRÁSA AZ EGRI IRMAKI ÜTKÖZETRŐL ... az előbbi szerdárnak Mehemed pasának Belgrádba érkezése után a Buda őrizetére lévő katonaság számára összegyűjtött élelmiszereket hajókra rakták s Mehemed agát szerdárrá rendelvén, elegendő számú puskás katonával együtt a hajókat elindították, mikor Szekszárd és Tolna városok felé vontatták a hajókat, Egri irmak (Görbe folyó) néven ismeretes szigeten a kanizsai ellen­ség és a környékbeli palánkák rablói összegyülekeztek és Paks palánka alatt az Altun Óluk (Arany sáv) torkolatánál néhány ezer hitetlen a reggeli imádság idején a sajkákat és a hajókat megtámadta.. . FORRÁS: Kjatib Cselebi, Fezleke, magyar fordításban közli Karácson Imre, Török történetírók, III. kötet, Budapest 1916. 287 o. MEGJEGYZÉS: Kjatib Cselebi török történetíró Egri Irmak (Görbe folyó) néven Tolnától észak­ra fekvő helyet nevez meg, ahol Duna szigeteket említ. E helyen a tizenöt éves vagy hosszú török háború, 1593—1606. közötti legnagyobb Tolna megyei hadi eseménye, 1599. májusában a Belgrádról Budára élelmiszert szállító utánpótlás hajókaraván megsemmisítése volt. A kanizsai hajdúk Kalocsával szemközt lévő Erdőd nevű szigetnél a Duna Tolna megyei jobbpartján von­tatott hajókaravánon ütöttek rajta, s 58 gabonaszállító hajót, továbbá 34 sajkát süllyesztettek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom