Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

20. Anyavár, Szerdahely községek és a Sárvíz hídjának szabályrendelete; ha a nevezett hidakon üres kocsik kelnek át egy akcsét adjanak, a hordóval ha­ladók 12 és fél akcsét fizessenek. Ha más szandzsákból jövő lovasoktól egy akcsét, gyalogosoktól kettőjüktől egy akcsét szednek s ez egyszer áthaladott az nap ismét tízszer is átkelne, semmit se adjon. Tolna város lakói és más falvak lakosai ha Szekszárd vára határában szőlők lennének azokból sem­mit ne adjanak, valamint 100 kősóból egy kősót adjanak. Eladásra áthaj­tott marhákból minden darab fejében fél akcse és négy juhtól egy akcse fi­zetessék. 21. Báta és Ete kikötőinek szabályrendelete; a túlsó partról az innensőre és vissza felé jövő lovas egy akcsét, a gyalogosok közül kettő egy akcsét ad­jon. Ha hordóban bor jönne 12 és fél akcse és a Sárvíz nevű vízen való át­kelésért 3 akcse szedendő. A Dunán való átkelésért hat akcse szedendő. A két város népe által hozott só után 100 darabból 10 akcse szedendő. Ha ökör jön, minden darab fejében, ha eladásra jönne 50—50 akcse vám fizettessék. Ha a két város népe saját vágásra és használatra hozott marhái után sem­mi se fizessen. Juhokért, fejenként egy-egy akcsét fizessenek s a sertésekért fejenként két és fél akcsét adjanak. A juhbőrnél 100 darabért 7 és fél akcse, valamint báránybőrnél 100 darabért 3 akcsét vámoljanak el. 22. A Sárvíz folyóból kifogott hal fele a halászé, a másik fele a kincstáré legyen. A Padisah őfelsége, a Világ Menedéke, hass-birtokaiba feljegyzett halasta­vakon kívül a Dunából kikerített más halastavaknak szintén a fele a ha­lászé, a másik fele a kincstáré legyen. De a Duna folyóból kifogott halért tized szedendő. 23. Vörösmart kikötőjének szabályrendelete; az elmített kikötőből nagy terhelt kocsi 6—6 akcsét. az üres kocsi 3—3 akcsét fizessen. Tele hordó két akcsét, üres hordó egy akcsét szokás szerint dénárban adjon. Ha eladásra szánt bor jönne, minden hordóból 12 és fél akcse vámilleték fi­zetendő. Az eladásra hozott marhánál minden marháért 12 és fél akcse vámilleték és egy-egy akcse átkelési illeték címén adassék, a tehenek után hat akcse és kettő után egy akcse, valamint 12 és fél akcse vám szedes­sék. Egy-egy akcse átkelési illeték szokás szerint adassék, aki a hitetlenek oldalára eladás végett átkel, marhánál minden darabtól egy-egy gurust, az­az 50—50 akcsét fizessen, ezt mindenki szokás szerint fizesse, kivéve aki fi­zetése fejében Magas Parancsot hoz, az eladásra jövő marhák után egyen­ként egy-egy gurust adjon. De az adófizetők levágásra, saját használatuk­ra a városokba hozott ökrök és tehenek után vámot ne, csak átkelési ille­téket adjanak. Az eladásra hozott sertések és juhok egy-egy akcse vámot adjanak és kettőjük után egy akcse átkelési illetéket fizessenek. Ha némely lóteher jönne mézzel, vajjal vagy más élelmiszerrel, de már­más helyen vámot adott, csak átkelési illetéket fizessen. Erdélyből jövő rö­vid szűr után egyenként egy akcse vám fizetessék. Száz darab sókockából egy sókocka és tíz akcse adassék. Lovasoktól egy akcse, gyalogosoktól fél akcse átkelési illeték adassék. Száz darab egész sajt után egy darab sajt és 10 akcse adassék. Ha városi jönne, négyen egy akcsét adjanak, de a városi lakosok oda tűzifát vagy élelmet nem hozván, vámot ne adjanak, csupán a kocsiért két akcse átkelési illetéket szokás szerint adják meg. 24. A dunaszekcsői szandzsákban egy falu rétjén, ha szőlő van, a hitetlenek földesúri illeték címén must tizedet s ezenfelül egy teljes szőlő után akó cí­mén négy cseber mustot adjanak. Teljes szőlőnek mondják a 32 kapást (egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom