Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

kapás 150 négyszögöl ?), de némely helyeken más falvakban szőlőkből must tized megadásán felül akó címén két-két pile árpa és két kenyér és egy kappant szpáhijának adjon. De ha a szőlő kivágására engedély adatott az említett akó must megadása elmarad, mivel a rája elszéled. A budai kormányzók közül elhunyt Musztafa pasa engedélyével az akó must fizetése felemeltetvén a földesúr a tizedet, 30 cseberből egy cseber mustot szedvén kap, de a tizedet is megadják, 30 cseberből egy csebert adnak. 25. A kiirtásra engedélyezett szőlőknél minden szőlő után földesúri telekhasználat címén két-két pile árpa, két kenyér és egy kappan megadásával fizessenek. 26. A Padisah országa lakosainak a mézviaszt a kincstári gyertyaöntőbe való hozása és a kincstári gyertyöntőből való vásárlása törvénybe foglaltatott. A kincstári gyertyaöntőházakban régi szokás bizonyos személyeket foglalkoztatni, a kincstárnak felügyelet alatti begyűjtésre a harács adót fizető házakból évente 3—3 személyt kell biztosítani. 27. Néhány adófizető ökreit és barmait eladván, magukat szolgaságba adván, szolgálván a falvakban, szántanak és kaszálnak, csak évente a szpáhijuknak szokás szerint iszpendzse címén egy gurust adnak. Az adófizető a maga idejében lévén a Padisah Királyságában a földesúri földhasználat jövedelmeinek termelésével a földeket megművelte és felvirágoztatta s ennek megkívánásáért és a Padisah Királyságának felvirágoztatásáért csift illetéket nem âd s évről évre csupán a szpáhijának három-három gurust ad. FORRÁS : Basvekálat Arsivi, Istanbul, Tapu defteri No. 593., OL, Mikrofilmtár 10 127. doboz. MEGJEGYZÉS : A mohamedán egyházjog, a seri serif értelmében kiadott szultáni törvények (kanuni hümayun) minden tartománv, (vilayet), valamint ennek kisebb közigazgatási területegységeinek, a szandzsákoknak helyi sajátosságaira alkalmazva kerültek lejegyzésre. Tolna megyében a szekszárdi szandzsák kanunnaméja a budai vilayet kanunnáméja alapján és a helyi sajátságok figyelembe vételével készült és a vámoltatás, valamint az adóztatás és a török szpáhi-birtokos, s magyar adófizetője, rájája közötti szolgáltatási viszony szabályzását tartalmazza. A kanunnámét időről időre az új szultáni rendelkezésekhez igazították. 11/49 1580. SZEKSZÁRD VÁROS 1580. ÉVI TÖRÖK ADÖÖSSZElRÁSA A szekszárdi szandzsák részletes defteré A szekszárdi nahie A Szekszárd város, tartozik a nevezetthez Kocsi István, Boka Gál, Pitör fia, Miklós pap, András fia, Tarzus Máté, Jancsi fia, Galambos Pali, Pali fia, Kengyel Ambrus, Fabiján fia, Mészáros Pétör, Gabai András, András fia, Benedik testvére, Nagy András, Miklós fia, Imre fia, Jancsi szolga, Csoki László, Hajtó Adán, Bakó Mátyás, Petkó deák, Bakó Bálás, István fia, Teröcs Gergel, Istók fia, Jancsi fia, Ács Pál, Imre fia, Ács Bálind, János fia, Teröcs András, Pitör fia, Kis Benedek, Jancsi fia, Ankalin János, Pitör fia, Megyer Máté, Dimetör fia, Csuka Vince, Mihal fia, Bakó Mihal, Megyer Gáspár, György fia, Madaras Imrus, Pál fia, Bakó Jakab, Tomas fia, Szondi Imre, Pitör fia, János fia, Kónyi Boldizsár, György fia, Mészáros Albert, Csavaró Pál, Fe-