Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A TÖRÖKKOR - AZ ÜJ HONFOGLALÁS ÉVSZÁZADA

menyek felhasználásával kapcsolatos teendők miatt, külön területként, budai központtal kell majd igazgatni. A töröktől visszafoglalt Tolna megyét is, tehát a bécsi udvari kamara alá rendelt budai kamarai adminisztráció hivatali apparátusa igazgatta. Közben 1693. és 1694. években a Dunántúl déli részét, az ún. pécsi és nagykanizsai területet a csáktornyai kamarai adminisztrációra és vezetőjére, Nagy György Lászlóra, a kamarai adminisztrátorra bízták, aki a bécsi kamara felügyelete mellett, e területek kamarai és egyéb ügyeit látta el. De 1694-ben a Dráván inneni területeket közvetlenül a budai adminisztrációhoz csatolták viszsza. Tolna megyét tehát 1693-ig kizárólag a budai kamarai adminisztráció pécsi kerületében, Pécs központtal a földvári, újpalánkai és simontornyai kamarai hivatalok igazgatták. 1693. után, amikor Tolna nemesi vármegyéje újjáalakult, ahogyan ezt fent olvashattuk, már a kamarai hivatalok jelentősége csökkent és átalakult, mert közben az újszerzeményi földeket új földbirtokosaiknak kiosztották, s kamarai igazgatás alatt csak a kincstári jövedelmek maradtak. A kiosztott földbirtokokon e telepítésekkel új élet kezdődött.