Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

alispánok és szolgabírák a panaszos jogának védelmére szükséges ítéletlevelüket is régen kiadták, mégis azon Tolna vármegye ispánjai és alispánjai, valamint szolgabírái, akiknek joghatósága alá tartoznak azok a tolnai parasztok, a panaszos számára, annak többszöri kérésére és figyelmeztetésére sem gondoskodtak a károk kifizetéséről és megtérítéséről, annak nyilvánvaló kárára és rovására. Mivel teljesen feleslegesen születik ítélet és történik bármiféle bírói eljárás, ha azokat a dolgokat, amiket megítélnek, méltányosan nem hajtják végre, ezért nem akarjuk, hogy a panaszos az említett Bodrog vármegye említett alispánjainak és szolgabíráinak ítéletlevele ellenére a tolnai parasztok által Kisvárdai Jánosnak okozott, károk megtérítése elmaradjon, hanem azt akarjuk, hogy számára — miként azt a méltányosság megköveteli — elégtételt és kártérítést adassatok. Ezért hívségeteknek megparancsoljuk jelen levelünkkel szigorúan meghagyva, hogy miután megkaptátok levelünket a dolgok állásának — ahogy előrebocsátottuk — megfelelően az említett Tolna vármegye saját alispánjai és szolgabírái segítségével az említett Bodrog vármegye említett ítéletlevelének értelmében a Tolna mezőváros paraszt lakóinak részéről elkövetett károkért, hacsak valami törvényes akadálya nincs, teljes és tökéletes kártérítést és végkielégítést adassatok! Abban az esetben, ha az említett Tolna vármegye ispánjai, alispánjai és szolgabírái valamiféle meggondolatlanságból az említett károkért elégtételt adni nem akarnának, akkor ti a mi királyi személyünk képviselőjeként tartoziOK es kötelesek vagytok elégtételt adni jelen levelünkben nektek adott királyi felhatalmazás alapján a jog és igazságosság szerint. Kelt Budán a Fekete vasárnap utáni pénteken az Űr 1526-ik évében. FORRÁS: Fekete Nagy Antal, Érszegi Géza, Kenéz Győző, Solymosi László, Monumenta rusticorum in Hungária rebellium, anno 1514. Budapest (kiadás alatt). MEGJEGYZÉS : Amennyiben megkönnyebbüléssel vettük tudomásul a korábbi oklevél olvastakor, hogy Tolna megye vizsgálata a Bodrog megyeieket ítélte kártérítésre, a parasztfelkelés idején okozott károkért, akkor meglepetéssel tapasztalhatjuk, hogy Bodrog megye pedig a tolnaiakat ítélte hasonlóra. A kor kifejezésével élve kölcsönös hatalmaskodás történt. Hogy ebben milyen társadalmi feszültségek találtak levezetésre, nem tudjuk. Nem járunk azonban messze az igazságtól, amennyiben a gazdagabb mezővárosi polgárságot képező jobbágyoknak a szegényebb falusi jobbágysággal való ellentétét sejtjük benne, amit némileg színezhet a két földesúr ellentéte is. Szomorú tanulsága még oklevelünknek az, hogy öt hónappal a mohácsi tragédia előtt, még mindig elintézetlenek az ország jó évtizede felmerült problémái. 1/75 1526. augusztus 6. PILLANTÁS A TÖRÖK ELLEN VONULÖ II. LAJOS KIRÁLY TOLNAI TÁBORÁBA Felséges királyném, legkegyelmesebb úrnőm! Szolgálataimat ajánlom! Olvastam felséged levelét; az Isten tudja, hogy milyen tanács adható a király őfelségének mindezen kusza és lehangoló ügyekben. Én is úgy vélem, ahogy felséged is írja, alig lehet húsz, legfeljebb harminc napon belül akkora hadseregünk, amellyel nyilvánvaló vereség nélkü megütközhetnénk. Pedig az ellenség már a nyakunkon van! A hajóhada Erdődnél áll, közel ahhoz a helyhez, ahol a Dráva a Dunába ömlik. Ha még eddig nem foglalta el, akkor most foglalja el a mindenkitől odahagyott Eszéket, ahová a nádort küldték.