Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

1517. február 23. A TOLNAI POLGÁROK ÉS A PARASZTFELKELÉS 1514-BEN A kiváló Várdai Jánosnak, Bodrog vármegye ispánjának, tiszteletreméltó úrnak és barátunknak. Kiváló Barátom, tiszteletreméltó uram! Jelezték nekünk, hogy uraságod tolnai polgárainkat és jobbágyainkai zaklatni és tőlük egy bizonyos pénzösszeget kicsikarni akar. Azt állítja, hogy azok a paraszfelkelés idején uraságodnak és a szomszédoknak nagy károkat okoztak. Mivel pedig nem a tolnai jobbágyaink és polgáraink okoztak kárt a szomszédoknak, hanem uraságod Monostoron lakó jobbágyairól és lakóiról járja az a szóbeszéd az egész országban, hogy minden szomszédjuknak kárt okoztak és mindent felprédáltak, sőt ők jöttek a bajaiakkal együtt Tolnára is, és magukat a tolnaiakat felszólították, hogy keljenek fel, engedelmeskedjenek nekik és csatlakozzanak hozzájuk. így tehát nem a mi jobbágyaink, hanem uraságodéi okoztak minden kárt és rosszat a környéken. Ezért kérve kérjük uraságodat, hogy szíveskedjék szándékától elállni, ne terhelje és zaklassa bárminek a megfizettetésével polgárainkat, mivel biztos lehet uraságod, nem fog teljesülni az a szándéka és vágya, hogy polgárainkat arra szorítsa. Végül is, ha uraságod nem áll el tervétől, akkor polgáraink nyugalmáról és büntetlenségéről más úton gondoskodunk. Budáról, Szent Mátyás apostol ünnepe előtti napon az 1517-ik évben. György pécsi püspök és királyi kancellár FORRÁS: Érszegi Géza, Kenéz Győző, Solymosi László, Az 1514-es magyarországi parasztháborúra vonatkozó források a Zichy-család levéltárából. Századok 106 (1972) 1029. MEGJEGYZÉS: Az 1514-ben a jobbágyok elégedetlenségéből fakadó parasztfelkelés nemcsak a Székely György vezette — eredetileg keresztes — sereg nyomán lángolt fel. Az elégedetlenség az ország más területein is tettekben nyilvánult meg. Hogy ezekről a tettekről egykorú forrásainkból kizárólag úgy értesülünk, mint a parasztfelkelés okozta károkról, az forrásaink egyoldalúságának következménye. Egykorú forrásaink minden {ami jogos és ami jogtalan történt) egységesen a parasztfelkelés rovására írnak. Elválasztanunk a jogos elégedetlenség okozta károkat a zűrzavart kihasználók rablásaitól szinte lehetetlen. Ami még fokozza a múlt szemünk elé telepedő ködét, az az, hogy minden földesúr a más jobbágyán akarta megvenni a maga kárát. Így már érthető, hogy Szatmáry György kancellár miért tiltakozik ilyen erőteljesen Várdai János vádja ellen. Mert ami igaz, az igaz, Várdai jobbágyai által okozott károkról még olvashatunk! 1/66 1517. november 30. JÁNOS BATAI APAT A SZEKSZÁRDI KONVENT HITELES EMBERE ELŐTT ESKÜVEL TISZTÁZZA ELŐDJÉT Mi, a szekszárdi monostor konventje adjuk emlékezetül, hogy mivel a tisztelendő szerzetes testvér, János bátai apát, a tekintetes és nagyságos Perényi Imre úrnak abaújvári örökös ispánnak, Magyarország nádorának és a kunok bírájának, Budán Szent Jakab apostol nemrég múlott ünnepének, vagyis az ekkora