Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

günk színe elé járulva elmondta előttünk, hogy annak a meggyilkolt embernek a halálában teljesen ártatlan és vétlen, kérte egyúttal, hogy ezt az ügyet méltóztassunk a ti és többi apát felülvizsgálata és ítélete alá bocsátani. Nem akarjuk tehát őt az igazság kivizsgálása nélkül az apátságától megfosztani, ezért ezennel szigorúan megparancsoljuk atyaságodnak, hogy bizonyos más apátokkal együtt személyesen szálljatok ki a bátai apátsághoz és ott az említett apát kihágásának az ügyét intézzétek el és ítélkezzetek benne. Ha az apátra nyilvánvaló és világos bizonyítékkal rá lehet bizonyítani, hogy a meggyilkolt ember halálát valamiképpen is ő okozta, akkor őt attól az apátságtól rögvest megfosztottnak nyilvánítjuk. Ha pedig a dologban ártatlannak és vétlennek találtatna, akkor őt abban az apátságban hagyjátok meg békében. Másképp ebben az ügyben ne cselekedjetek, az oklevelünket elolvasás után a bemutatójának adjátok vissza! Kelt. . . FORRÁS: Sörös Pongrácz és Rezner Tibold, A pannonhalmi főapátság története. A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története, Budapest, 1905. III. 664. MEGJEGYZÉS: Szerémi pletykát a valósággal ötvöző művében már olvashattunk arról, hogy Perényi Imre, a bátai monostor kegyura, micsoda rossz hírbe keverte az apátot. Hogy mit terjesztett róla, azt oklevelünkben olvashatjuk. A király a magyarországi bencés monostorok központjává lett Pannonhalmát, illetve a pannonhalmi apátot, Tolnai Mátét utasította a hír kivizsgálására. Az apát, Mucsi János kitért a vizsgálat elől és 1515. április 24-én lemondott apáti tisztéről. 1/63 1515. körül A BATAI KIKÖTŐ JELENTŐSÉGÉRŐL Főtisztelendő Űr. kegyes urunk! A Nyulak-szigeti apácák nevében hangzik el a panasz amiatt, hogy a pesti hajósok bírója és esküdtjei az elmúlt időben a király őfelségéhez kérvényt nyújtottak be a pesti rév ügyében a panaszosok jenői jobbágyaival szemben és ellenében azért, hogy a király őfelsége méltóztassék ezt a pert az említett személyek között eldönteni és abban ítéletet hozni. őfelsége, a király ugyan főtisztelendő atyaságtokra, mint bíróra bízta a pert. de főtisztelendő atyaságtok továbbadta a megbízást Perneszi Miklósnak, hogy főtisztelendő atyaságtokat képviselje. Hencelfy Istvánnak és Mátyás budai udvarbírónak, valamint László szintén egykori budavári udvarbírónak, hogy hozzanak ítéletet. Az ítélet folyamán számtalan tanút hallgattak ki, akiknek a tanúvallomása alapján.. . megszületett az ítélet és kihirdették, miszerint pesti hajósok fogadhatnak Pesten hajót, meg is rakhatják ott és ki is rakhatják a rakományukat a felhévízi révnél. Ezzel szemben a hajóikat nem rakhatják meg itt, hanem kötelesek levinni a felgyülemlett lótrágyáról népiesen Nagyganénak nevezett nagy rév alá és a hajóikat ott megrakhatják, de csak akkor, ha az a szándékuk, hogy a szállítmányukat Bátára. vagy a Dunán lefelé található más vásártartó helyre viszik; Pest felé az említett szállítmányukkal nem hajózhatnak, hanem csak egyfolytában le a túlsó parton lévő Bátára. Ez ügyben azt kérelmezik az apácák, hogy főtisztelendő atyaságod őket az ezt követő eljárásokban és perekben az ő igazságuk szerint megóvni és megvédelmezni méltóztassék a mindenható Isten és az ő édesanyja szerelmére,