Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

a rajta megjelent és állandóan látható szent vér cseppjeit. Három pont — alul kettő, fent egy jelzi ezeket. .. (ld. az I/23b sz. képel). , FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL 94037., és Holub József, A bátai apátság Krisztus-vére ereklyéjének ábrázolásos emléke. Tolna megye múltjából 5. (Szekszárd) 1940. 47. MEGJEGYZÉS: A katolikus egyház oldó és kötő hatalmánál fogva nemcsak megbocsáthatta a bűnöket, hanem a megbánt és megbocsátott bűnök miatt járó tisztítótűzbeli szenvedést is megrövidíthette, sőt elengedhette. A keresztény ember hite szerint ugyanis a túlvilágon — földi életétől függően — vagy az örök büntetés, vagy az örök boldogság várja a halandó embert. Aki a földön elkövetett bűneit megbánta és jóvátette, azé a túlvilági boldogság, aki nem, annak büntetése örök lesz. A bűnös ember — ha megbánta is bűnét — csak akkor juthat az örök boldogság állapotába, ha az elkövetett és megbánt bűneit a tisztítótűzben való ideiglenes tartózkodással levezekelte. Búcsút csak az egyház által kijelölt helyen, időben és célból lehetett elnyerni. Búcsúnyerési alkalom volt például egy-egy templom védőszentjének az ünnepe, vagyis az illető templomok búcsúja. 1500-ban a 25 évenként ismétlődő szentévi búcsút a török háború költségeinek előteremtése céljából hirdette meg a pápa. Bátán, a sokak által látogatott kegyhelyen is el lehetett nyerni azt a búcsút, amennyiben a tervezett keresztes hadjáratra pénzt adtak. Anna asszony, valószínűleg azonos Gersei Pető Jánosnéval, Szécsényi László és Rozgonyi Borbála leányával. 1/61 1512. után A PERÉNYIEK BATAI KEGYURASAGA ... így tett Perényi Imre, Perényi Péternek az atyja is, Bátán az apátsággal, ahol sok évvel ezelőtt megjelent a szent csoda. Azt is megtette, hogy rossz hírét keltette János apátnak és kizárta őt az apátságból, aki így megszégyenítve fűhöz-fához rohangált. Majd utána, hogy Perényi Imre meghalt, a fia Perényi Péter fegyverrel kikergette a szerzetes barátokat és végül a monostorukat szinte lóistállónak használta. Urunk Jézus Krisztus vérét kezébe kapva Siklós várába vitte... FORRÁS: Wenzel Gusztáv, Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról. 1484—1543. Magyar történelmi emlékek. Írók. II/l. Pest, 1857. 190. MEGJEGYZÉS: II. Ulászló király 1512-ben nevezte ki Perényi Imrét a bátai monostor kegyurává. Hogy a kegyúr mennyire tönkreteheti a tulajdonát képező egyházat, világosan bemutatja nekünk Szerémi. Perényi a Bátáról elvitt ereklyét Siklóson lévő várában, annak gótikus kápolnájában helyezte el, az erre a célra készített fali fülkében. 1/62 1515. április 24. előtt VIZSGÁLAT JÄNOS BÁTAI APÁT ÜGYÉBEN Ulászló király hívünknek, a tisztelendő szerzetes testvérnek Máténak, a pannonhalmi Szent Márton monostor apátjának üdvözletünket és kegyelmünket! Ezekben a napokban azt hallottuk, hogy a tisztelendő szerzetes atya, Mucsi János bátai apát gonoszul és előre megfontolt szándékból embereivel megölette vejét, János mestert, a festőt. Noha úgy határoztunk, hogy őt attól az apátságtól — miként illik — egyszerűen megfosztjuk és már egy bizonyos Szentlőrinci András mesternek oda is adományoztuk azt, mégis ez a bátai apát felsé-