Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

hajtva esztelen rohamában kivont karddal a falut körberohanta, két eléje kerülő parasztra rátámadt, az egyiket ő maga, a másikat a szolgája vágta le. .. FORRÁS: Ludovici Tuberonis Commentariorum de rebus suis liber. Scriptores rerum Hungaricarum veteres ac gemini. Ed. J. G. Schwandtner. Bées, 1746. II. 131. MEGJEGYZÉS : Mátyás király váratlanul és törvényes utód nélkül halt meg Bécsben. Egyetlen fiát, a boroszlói polgárleánytól házasságon kívül született Korvin Jánost felesége, Beatrix ellenzése miatt nem jelölhette trónra, bár életének utolsó szakaszában annyi birtokadománnyal halmozta el fiát, hogy az ország leggazdagabb főura lett. A magyar főurak Ulászló cseh királyt hívták meg uruknak. A trónról való lemondásáért cserébe atyja teljes családi vagyonát megtarthatta János herceg, aki mielőtt Budáról elvonult, még a palota kincseit is magához vette. Ennek neszét vették a főurak és üldözőbe vették Korvin seregét, hogy kincseit elvegyék. Szemelvényünk az üldöző csapat vonulását mutatja be. A történet írója Tubero, humanista történetíró, a vele egykorú eseményeket írja le, ezért a műve megbízható történeti forrás. 1/57 1491. augusztus 31. BEATRIX KIRÁLYNÉ SIMONTORNYA ÜGYÉBEN LEVELEZ Nagyságos Losonci László úrnak, a királyi felség és mi felségünk őszintén tisztelt hívének, Magyarország és Csehország királynéja, stb. és Ausztria hercegnője. Nagyságos uram, a királyi felség és mi felségünk őszintén tisztelt híve. Láttuk a levelet, amelyet a királyi felség írt nektek, hogy velünk beszéljetek, várunk, Simontornya ügyében. Ezt a várat a királyi felség Fejér vármegyének akarja alárendelni. Erre a válaszunk, hogy nagyon csodálkozunk, miért szednek össze mindenhonnan minden olyasmit, amivel bennünket jogtalanul zaklatnak. Ezt úgy gondolom, biztosan nem érdemlem meg. Ámbár amit csak akar, mindent megtehet a királyi felség, mint a mi urunk és feltétlenül engedelmeskednünk is kell mindenben neki, de amennyire rajtunk áll, ezt mégsem tűrjük. Kérünk benneteket, szíveskedjetek elmondani mindent a királyi felségnek és szíveskedjetek rávenni felségét az irántunk érzett szeretetére való tekintettel, ne álljon szándékában megengedni azt, hogy Simontornya vára Fejér megye alá tartozzék; ne kívánjon őfelsége velünk ilyen jogtalanságot elkövetni. Remélem, hogy a király ez ügyben számomra kedves és szívesen látott döntést hoz. Esztergomban, augusztus utolsó napján 1491-ben. Beatrix királyné FORRÁS: Iványi Béla, Oklevéltár a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család történetéhez. Budapest, 1928. II. 299. MEGJEGYZÉS : Mátyás király halálát követően nemcsak természetes fiának, Korvin Jánosnak életében magasodott kérdőjel további sorsát illetően, hanem az özvegy királyné, Beatrix további sorsa is kérdéses volt. Ö maga egyszerűen megoldhatónak látta a sorsát: a birtokában lévő korona kiadását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a leendő uralkodó, Ulászló, vegye őt feleségül. Ulászló számára ez a feltétel elfogadhatatlan volt, mivel a királynéról közismert volt, hogy trónörököst nem lehet remélni tőle. Am a trónért megígérte Ulászló a házasságot, sőt Bakócz Tamás, akkor győri püspök össze is eskette őket. Csakhogy Ulászló és a püspök korábban megegyeztek abban, hogy a házasságkötés szertartásában elkövetendő (szándékos) hiba miatt később a házasság meg nem történtté nyilvánítását fogják kérni a pápától. A szertartás befejezése után Ulászló lóra kapott, az elnyert koronával megkoronáztatta magát, s Beatrix többet nem találkozott vele. Ámbár a királyné megpróbált mindent, hogy Ulászló mellé ülhessen a trónra, kísérletei sorra kudarcot vallottak. Ezért olyan elkeseredett hangú a levele. Később belátta igyekezetének hiábavalóságát és elhagyta az országot.