Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

1493. szeptember 5. II. ULÁSZLÓ KIRÁLY VIZSGÁLATOT RENDEL EL A CSONTMEZEI CSATÁRÓL Híveinknek, a budai egyház káptalanának nemes Korvin Jánosnak, Liptó, Trockau és Szlavónia hercegének stb. érdekében nagyságos Kinizsi Pál temesi ispánnal szemben stb. Szent Mihály arkangyal most következő ünnepének nyolcadára szóló idéző és üzenő levél. Ulászló, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya híveinknek a budai egyház káptalanának üdvözletünket és kegyelmünket ! Hívünk, nemes Korvin János úr Liptó, Trockau és Szlavónia hercege személyében az a panasz hangzott el felségünk előtt, hogy Sarlósboldogasszony elmúlt ünnepe körül az Űr eltelt 1490-ik esztendejében a felséges fejedelem, a néhai Mátyás úr, Magyarország stb. királya, boldog emlékezetű közvetlen elődünk, tudniillik az ő igen drága szülőatyja halála után, mikor ő budai várunkból minden dolgaival és javaival, nemkülönben országunk, Magyarország határain belül lévő minden várának és városának, valamint mezővárosainak és falvainak jogát érintő okleveleivel és írásos bizonyítékaival felkerekedett és az ország alsó részeiben lévő jószágaira utazott, a Tolna megyei Szabaton falu közelében Csontmezőre érkezett, ott nagyságos Kinizsi Pál és bizonyos más bárók, országlakosok, kicsik, közepesek és nagyok saját és királyné felségének igen nagy fegyveres hadával őt megközelítették, fegyverre kaptak, a panaszt benyújtó herceg mögött megvetették a lábukat, majd a Csontmezőn vonuló herceget bekerítették, a herceggel kemény, súlyos csatába szálltak és leverték, miután néhány különleges hívét megölték, őt megfutamították és minden dolgát és jószágát, valamint az ország határain belül lévő várainak, városainak, mezővárosainak és falvainak, különösképpen Munkács, Sólymos, Lippa, Medve várainak, a rakonoki és lokaveci kastélyainak és nemkülönben az ezekhez a várakhoz és kastélyokhoz tartozó mezővárosok és falvak jogait érintő okleveleit és írásos bizonyítékait, (amelyekkel ő, a panasz beterjesztője bármiféle pereskedővel szemben, főleg a Krisztusban tisztelendő atyával, Geréb László erdélyi püspök úrral és nagyságos Vingárti Geréb Péterrel szemben az említett Munkács várával kapcsolatban, Báni'fy Miklóssal szemben Sólymos és Lippa várával kapcsolatban, Thuz János fiaival, Alfonzzal és Miklóssal szemben Medve, Rakonok és Lokavec várakkal és kastélyokkal, valamint az azokhoz tartozó városokkal, mezővárossal és falvakkal kapcsolatban magát megvédeni és védelmezni tudta volna) tőle elvették és a számtalan levél és írásos bizonyíték az ő kezeiből Kinizsi Pál temesi ispán kezére jutott, aki önhatalmúlag, Korvin János herceg kárára és rovására azt csinált velük, amit csak akart. Emiatt tehát hívségeteknek szigorúan meghagyva megparancsoljuk, küldjétek el hiteles embereteket tanúul, akinek jelenlétében a mi emberünkként a királyi udvarunkból különleges megbízatással kiküldött Sápi Máté, vagy Baksai Mihály, akár Mukádi Horváth Péter, akár Zsigeri László, esetleg Baksai János, mások nem lévén, idézze meg az említett Kinizsi Pált az előbbi Korvin János herceg, a panasz benyújtója ellen Szent Mihály arkangyal ezután következő ünnepének nyolcadára a mi személyes jelenlétünk elé, hogy számot adjon az előbbiekben elmondottakról, függetlenül attól, hogy per van közöttük. Egyúttal azt is mondja meg neki, hogy akár megjelenik az említett nyolcadon az említett