Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

jobbpartján, sokan pedig a balpartján vannak. Tehát először azokat sorolom fel, amelyek jobbra vannak, azután azokat, amelyek balra vannak.. . Báta vármegye Bátáról kapta a nevét. Ez, ámbár falu, mégis nevezetes, mivel itt van a Szent Benedek rendi szerzetesek monostora, amelynek a híre igen nagy amiatt a szemmel látható csoda miatt, hogy a Szentostyában látni lehet Krisztus vérét és testének egy darabkáját, ahogy ezt rengetegen állítják akik látták. . . . Tolna vármegye Tolnáról veszi a nevét. Ez a város a Duna mellett van. Ugyanitt három igen régi monostor is van, ezeket számtalan ház veszi körül. . . FORRÁS : Petrus Ransanus, Epitome rerum Hungaricarum. Fontes domestici. . . Ed. M. Florianus. Pécs. 1884. III. 145. MEGJEGYZÉS : Ransanus, aki ezt a leírást készítette, lucerai (Itália) püspök volt. Domonkos szerzetesből lett főpap. 1477-től Aragóniái Ferdinánd, Mátyás király apósa udvarának követe. Magyarországi küldetése arra irányult, hogy akadályozza meg Mátyás természetes fiának, Korvin János hercegnek a trónutódlását. 1488-ban volt Magyarországon. Leírása jól mutatja, hogy a külföldi nem látja oly világosan a honi helyzetet, mint az valójában, ezért forrásértéke alaposan megkérdőjelezhető. Bátát egy általa odaképzelt Báta megye székhelyének teszi meg, ami abból is adódhat, hogy Báta kegyhely lévén, sokak által látogatott hely volt, forgalma vásári sokadalommal felért. 1/55 1490. július 2. körül HOGYAN GYŐZTÉK LE KORVIN JÁNOST CSONTMEZŐNÉL? Korvin János már egy hét múlva útra kelt Budáról a királyi kincstárral. A többi urak szekerét nem számítva, csak egyedül neki kétszáz málhával teli szekere volt, nagy tömegű jó arannyal és ezüsttel, valamint a királyi palota díszeivel megrakva. Vele voltak a hívei is, főleg Lőrinc herceg a csapatával, és mágnások, akik haddal rendelkeztek. Végül mikor leereszkedtek Budáról Kelenföldre, kétezer lovast és háromezer gyalogost számláltak. Székesfehérvárnak vették az útjukat. Ekkor már néhány hitszegő lator Kinizsi Pál, az esztergomi érsek, Bátori István és más hasonszőrűek, akik vele voltak, kikémlelték Korvin Jánost. Gyorsan tanácskoztak és ármányt szőttek, hogy nem engedik kiszállítani a kincset Magyarországról, hanem inkább elveszik tőle. Majd elhatározták, hogy kemény harcot, nagy háborút indítanak. Mátyás király fia, Korvin János után hirtelen útra keltek és Székesfehérváron túl a mezőn utóiérték őt. Lőrinc herceg a saját katonáinak vezérét, Dombai Dávidot rendelte ellenük. A herceggel lévő mágnások úgy határoztak, hogy a herceg ne tegye ki személyesen magát azoknak a latroknak, nehogy megöljék őt, mivel ,,te, tudd meg — mondták — urunk gyermeke vagy, ha pedig az áruló el meri árulni az urát, akkor meg is meri ölni", így aztán velük a pécsi püspökhöz lovagolt, aki a híve volt. Zsigmond püspök származására nézve német volt és a budai Henzer családból származott. Az apja Henzer Orbán kincstartó volt, aki őt is gazdaggá tette. Mihelyt mindkét felől csatasorba álltak, hatalmas harcot vívtak. Mivel a túloldalon sokan voltak rácok és oláhok a magyarokkal vegyesen, ezért le is győzték János herceg seregét. Ám mindkét részről nagy volt a veszteség. Akkora volt az árulók zsákmánya, hogy nem tudták összeszedni és elszállítani. Ezek távozása után a három csaknem pogány nép még mindig talált aranydukátokat és ékköves