Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)
A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig
gunk ősi jogszokása alapján, törvényesen, annak rendje és módja szerint hírlik — ránk háramlottak, illetve általunk eladományozhatók lettek. . . — úgy FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL 88537. MEGJEGYZÉS: Vitéz János már Mátyás király apjának. Hunyadi Jánosnak is kipróbált híve volt. Így került a váradi püspöki székbe, majd Mátyás trónra kerülése után, az esztergomi érseki szék megüresedésekor, Magyarország egyházi feje lett. Unokaöccse, Janus Pannonius, az ő költségén tanult Itáliában, majd az ő ajánlására kapta meg a királytól a pécsi püspöki széket és lett a Tolna megyeiek püspöke is. Mind bel-, mind külpolitikáját egyaránt ellenezték Magyarországon a királynak. Külpolitikája rengeteg pénzt felemésztő hódításaiban testesült meg, belpolitikáját pedig az erőskezű központi kormányzás jellemezte. Azon kívül, hogy Vitéz János esztergomi érseket Mátyás király részéről személyes sérelmek is érték, valószínű az is, hogy nem értett egyet sem Mátyás belpolitikájával, sem a törökellenes háború rovására tett más irányú hódításaival. Az összeesküvés leleplezése után Vitéz János a király fogságában hamarosan meghalt, Janus Pannoniust menekülése küzben érte utol a halál. Mátyás király elfordult az udvarában élő humanistáitól, akik szoros kapcsolatot tartottak a humanista főpappal, Vitézzel. Ekkor hagyta el az udvarát Galeotto Marzio is. (Ld. az 1/22. sz. képet.) 1/53 1476. A BÁTASZÉKI APÁTSÁG JAVAINAK JEGYZÉKE A széki apátság javainak a jegyzéke, amelyeket Debrentei Tamás püspök úr tiszttartója, Matkó, Vas János kezébe átadott : Először 22 hordó bor; még két üres hordó; még 14,5 hasított sertés, még 45 ménesbe való ló; még 14 csikó; még hét szántásra való ló; még hasonlóképpen hét tehén; még öt kétéves szarvasmarha; még egy asztag gabona; még a monostorban egy székesfehérvári mérő gabona; még egy székesfehérvári vékányi, vagy annál valamivel több liszt; még ugyanott a kertben valamiféle gabona mintegy két székesfehérvári mérővel; még azt mondják, hogy Lánkfő faluban van négy hordó bor; még azt mondta a püspök úr, hogy Ebesen 14.5 hordó bor van; még azt mondják, hogy Széken két hordó bor van; még Kesztölcön hasonlóképpen két hordó bor van; még egy kétkerekű malmot is átad a püspök úr, amelyet a püspök úr maga nemrégiben teljesen újonnan építtetett fel. FORRÁS: Magyar Országos Levéltár, DL 45673. MEGJEGYZÉS: A ciszterci rend számára alapított bátaszéki apátság a XV. század derekán bencésekkel telt meg. Szentgergelyen a bencés apátságot egy török csapat megostromolta, ámbár a szerzetesek vitézül védekeztek (apátjuk, Imre egymaga négy törököt kaszabolt le), mégis viszszahúzódtak a veszélyes monostorból Bátaszékre. A monostor kegyura az Üjlaki család lett, a monostor élére mindig familiárisaik közül helyeztek valakit, többnyire nem apátnak, hiszen nem lett a szerzet tagja, hanem csak világi kormányzónak. Ezért került Debrentei Tamás (később nyitrai püspök) is a széki apátság kormányzóságába a pannonhalmi és a szekszárdi apátságokéival együtt. 1/54 1488. után EGY KÜLFÖLDI KÖVET TOLNA MEGYÉT ILLETŐ LEÍRÁSA MAGYARORSZÁGRÓL . . . Egész Magyarországot falvakra és olyan tartományokra osztják, melyeket vármegyéknek neveznek. .. Ezek a tartományok városokról vették a nevüket. Igen sok vármegye van, számuk: hetvenhárom. Közülük sokan a Duna
