Évszázadokon át - Tolna megye történetének olvasókönyve I. (Szekszárd, 1978)

A KÖZÉPKOR - Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig

miliárisunknak, ezen levelünk felmutatójának, akit ennek az adónak átvételére saját személyünkben küldtünk ki, teljes egészében átadni és neki leszámolni. Másképpen tenni ne merjetek, amennyiben Istennek, a keresztény vallásnak, király urunknak, az ő szent koronájának, Magyarországnak és az egész államnak hű szolgálatokat kívántok tenni ! Egyébként ezt az oklevelet annak az 5350 aranyforint tényleges és teljes kifizetésének vagyis megbízatások igazolására magatoknak megőrizzétek! Kelt Apátfalva községben Szent Márk evangélista ünnepén az Űr 1443-ik esztendejében. FORRÁS: Teleki József, A Hunyadiak kora. Pest, 1853. X. 124. MEGJEGYZÉS: Ulászló király a magyar királyságáért legtöbbet tevő Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst erdélyi vajdákká tette. Feladatuk volt az ismétlődő török betörések ellen megvédeni az országot. Ekkoriban különösen Erdély felől támadta az országot az ellenség. Hunyadi 1442-ben két csatát (egyben győzött, egyet elvesztett) is vívott a törökkel Erdély területén. Visszatartásukra a legjobb eszköznek nem a védekezés, hanem a támadás ígérkezett. Hunyadi és vajdatársa megkapta a felhatalmazást a török elleni hadjárat előkészítésére. A hadsereg felállítására több déli vármegye adóját átengedte a király vajdáinak. Hunyadi ezen összeg beszedését sürgeti a tolnai adószedőknél. A hadjárat, amelyre annyi pénzt fordítottak, számtalan sikeres csatározás után, Várnánál teljes vereséggel végződött, még a király, I. Ulászló is hősi halált halt a csatamezőn. Szemelvényünk szép példája annak, miként vette kl részét Tolna megye a török elleni küzdelemből. 1/49 1463. március 29. AZ ORSZÁGGYŰLÉS TOLNÄN Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország stb. királya adjuk tudtul jelen levelünk tartalmával mindenkinek, akit illet, hogy megjelentünk híveinkkel országunk, Magyarország és az annak alávetett részek főpapjaival, báróival és nemeseivel a Tolnavárra általunk meghirdetett országgyűlésen, ahol mi az ország hasznáról, javáról és állapotáról tárgyaltunk. A főpapok, a bárók és a nemesek, miután hosszan tanácskoztak, benyújtottak nekünk néhány egyhangúan elfogadott cikkelyt és kérték, hogy azokat hagyjuk jóvá és adjuk királyi hozzájárulásunkat azokhoz. A cikkelyek a következők: Mi, Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és az erdélyi részek főpapjai, bárói és nemesei, akik megjelentünk ezen, a felséges fejedelem, Mátyás úr, Magyarország királya és legkegyelmesebb urunk által kitűzött országgyűlésen, meghánytuk-vetettük veszélyes helyzetünket és állandó zaklatottságunkat, melyeket a folytonos török betörések és más okok miatt elszenvedünk, az alább írt cikkelyekben állapodtunk meg : Először is legyen a védelmünkre egy állandó hadsereg a török ellen, amelyben az említett urunk, királyunk köteles velünk együtt személyesen megjelenni. .. Továbbá, ez a hadsereg pünkösdtől kezdve három hónapig legyen együtt. Továbbá az alsó-magyarországi részek csapatai Kispéterváradja faluban és környékén jelenjenek meg pünkösd ünnepén, a felső-magyarországi részek nemesei, akik távolabb laknak, pünkösd után 15 napon belül tartoznak ugyanott megjelenni... • Mivel ezek a cikkelyek számunkra hasznosaknak tűntek, ezért ezeket jóváhagytuk és jóváhagyjuk, ezekkel egyetértünk és megkívánjuk ezek hiánytalan betartását oklevelünk tanúsító erejével.