Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD AZ APÁTSÁG ALAPÍTÁSÁTÓL A TÖRÖK KIVERÉSÉIG (1061-1686) ... - A mezővárosi fejlődés útján

oklevél, amelyben a szekszárdi apátság összes birtokai szerepelnek 1351. évből származik. E birtokjegyzékben 28 helység Tolna, Baranya és Fejér megye valamint Solt Szék területén került megnevezésre. E XIV. századból ismert oklevélben az apátság több birtoka lakatlan faluhelyként szerepel, tehát már ekkor a lakott falu és az üres lakatlan faluhely egymás mellett megtalálható volt. Az apátság birtokai időről időre megváltoztak, csere vagy adásvétel folytán, pl. tudjuk, hogy 1398-ban a szekszárdi apátság Őcsényt a pécsváradi apátsággal és ugyanakkor Decset és Etét pedig a váci káptalannal cserélte el. Ugyanakkor vannak adatok arról is, hogy a bátaszéki (cikádori) cisztercita apátságot már 1441-1457 között a bencések vették át. Feltételezhető, hogy a szekszárdi apát egyszerűen ekkor lefoglalt néhány korábban Cikádorhoz tartozó helységet, így kerülhetett Ebes fele a szekszárdi uradalomhoz. Ezenkívül már feljegyzések alapján gyanítható, hogy a szekszárdi uradalomhoz tartozó helységek közül pl. Fehérviznek és Mözsnek nem minden portája, hanem csak néhány adózott Szekszárdra.

63 Az esztergomi káptalan 1514. évi jegyzőkönyvében a szekszárdi apátság birtokait képező immár csak 18 helységjegyzékét találhatjuk meg: Szekszárd, Szentmiklós, Ság, Fehérvíz, Nyámád, lese, Győrke, Ocsény, Szerdahely, Almás, Mözs, Adács, Malonta, Csatár, Bát, Hidas, Kövesd, Asszonyfa.

64 A szekszárdi apátság Fejér megye Solt Székében fekvő birtokait 1381 után szervezték újjá. Néhány utalás alapján úgy tudjuk, hogy Tóbiás apát már 1266-ban az itt élőknek szabadságot adott. Miklós apát 1382-ben szabályozta ismét a szabad lovas és fegyveres jobbágyainakjogait, s ekkor szabad katonáskodó jobbágyainak megbízhatóságuk fokozása végett „feuda perpétua" címen szabadrendelkezésű földet adományozott. Ezek a praedium-birtokok az apátság birtokainak komplexumába tartoztak. Miklós apát adományozásának okát az elpusztult birtokok benépesítésében jelölte meg. Az apátság Dunán inneni alföldi birtokain, tehát ettől kezdve kiváltságos, ún. praedialista települések alakultak ki. A paedialisták kiváltsága a viszonylagos adómentesség és az önkormányzat volt. Kötelességeik a földbér (census), a szállásadás (descensus), az egyházi tized (decima), és a telek (praedium) után járó katonai vagy postaszolgálat megváltása (pecunia exercitualis) voltak. Az önkormányzatuk területi szervezete a szék, amely Fajszon tartotta székhelyét, rendszerint közgyűléseiken választott tisztviselők intézték ügyeiket. A tisztségviselésért fizetés járt, s a kiadásokat a szék fizette. A fajszi széket az apát által kinevezett ispán igazgatta a közgyűlésen megválasztott alispánokkal, szolgabírókkal és más önkormányzati tiszttel együtt. Ezek közül 1414-16ban Örmény János ispán és 1444-ben pedig három alispán és három szolgabíró nevét ismerjük. A fajszi szék szervezetéhez Fajszon kívül, 1514 körül, Nádudvar, Bátya, Halom, Csertő, Malomér, Csorna, Pálfölde, Garab, Bék, Éld, Halász, Csatár, Iván, Varajt és Szakmar tartozott.

65 A szekszárdi apátsági uradalomhoz tartozó 18 helység és a fajszi szék Önkormányzata alatti 16 helység a vonatkozó, többnyire utólagosan készült különböző feljegyzések alapján kutatható ki. Az apátsági uradalom fenti helységei az 1514 körüli időszakbeli birtoklásának állapotát tükrözik. A későbbi leírásokból ma már az egykori birtokok pontos jegyzékét nem tudjuk rekonstruálni. A MEZŐVÁROSI FEJLŐDÉS ÚTJÁN Szekszárd említése szerepel abban az oklevélben is, amelyet Maróthi János macsói bán (banus machoviensis) Tolna vármegye alispánjainak és szolgabíráinak címzett, s benne utasítja őket egy hatalmaskodási ügy kivizsgálására. Az említett oklevél helyének keltezése: „in villa Zekzard" volt. A középkori Magyarország déli határának előterében szervezett katonaipolgári közigazgatási területegységeket (országrészeket) bánságnak nevezték. Ezek élén a közvetlenül a királynak felelős tisztviselő: a bán (banus) állott. Bizonyára a török elleni ka-