Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Szekszárd az első világháború éveiben

ződött, mikor 1915. október 8-án már a tavasszal kiterjesztett korhatár - 19-től 42 év helyett 18-50 éves kor szerint soroztak Szekszárdon. Ők voltak eddig, akik az asszonyok mellett tartották a frontot a hátországban. A Közlönyben valahogy átcsúszott a cenzúrán Boda cikke a „Bevetetlen szántóföldek" címmel. A főispán a Tolnavármegyében erélyesen rendre is utasította őt a pánikkeltésért.

442 Boda lapjára ettől kezdve fokozott figyelmet fordított a cenzúra, s a letiltott cikkek helyén gyakran nagy fehér foltokkal jelent meg a Közlöny. A súlyos nehézségek feltárásának tilalma nem változtatott a tényeken. A termelésből egyre nagyobb tömegben kivont munkaerő és az aszály 1916-ra súlyos következményekhez vezetett.

443 Az előző 1915-ös év az állami hadigazdálkodást, a hitelügyet, és az elosztást konszolidáló intézkedései nem tudták feltartóztatni a viszonyok romlását, csupán az ínséges ellátás egyenletességét biztosították.

444 Az 1916-os év a városban a feketehimlő járvánnyal köszöntött be, s a himlő egész tavasszal pusztított. Megbetegedett maga a kórházi kezelőszemélyzet is, a Ferenc-kórház apáca ápolónői és Sztanó Sándor főorvos is. Tömeges méreteket öltött a legyengült lakosság körében a tüdővész.

445 Nyomasztó lélektani hatása volt augusztus 15-én a harangok „besorozásának". A nyersanyaghiány miatt leszerelésre ítélt, búcsúzó harangok egész este szóltak.

446 A központi hatalmak 1915. évi győzelmei után, Olaszország és Románia hadba lépése a Monarchia ellen, az 1916 nyarán bekövetkezett harctéri fordulat, már a Szekszárdon elhelyezett erdélyi menekültekkel jelentkezett. A menekültek újabb helybeli társadalmi megoldást követeltek a lakosoktól.

447 November 21-én Ferenc József császár és magyar király halála hozott korszakot lezáró szenzációt. Míg az 1915-ös esztendő országos politikában is megnyilvánuló békemozgalmai még reményt keltettek - a Tolnavármegye szeptember 2-án John Greenleaf Whitier amerikai költő Béke c. versét közli fordításban - 1916-tól kezdve a közviszonyok rohamosan züllöttek szét. A filoxéravész során tapasztalt válságtünetek ekkor hasonló atrocitásokkal, ám lényegesen szélesebb körben jelentkeztek. A morális széthullás a mezőrendőri kihágások, többnyire lopások számának 1916. évi növekedésében tükörződik.

448 Az ínség 1917 tavaszán már elviselhetetlen volt. Az elégedetlenséget fokozta a radikális sorozás. A háború során - a mozgósítás rendszeréből is következő - a teherviselésben tapasztalható társadalmi egyenlőtlenségeken már alig enyhített az, hogy ekkor a nagygazdákat, gyár- és bankigazgatókat is harcba küldték. Leopold Kornél ezután is osztrák üdülőhelyeken pihente ki fáradalmait;

449 s ő még a puritánabb polgárok közé tartozott, nem úgy mint azok, akikre ő maga panaszkodott már az őszirózsás forradalom idején lapjában: akik márványpalotában laknak, s Marienbadban 50 koronás borravalót adtak a pincérnek.

450 Az elégedetlenségnek lökést adott az 1917 februári, majd októberi orosz forradalom híre is. A fronton kialakult helyzetről, a szembenálló csapatok barátkozásáról a sajtó- és postacenzúrát megkerülve érkeztek hírek a kicserélt és Oroszországból hazaérkezett hadifoglyoktól. A Közlöny híreket közölt az orosz hadifoglyok lázongásáról. Egyre nagyobb méreteket öltött a szökés a katonai szolgálatból. A már legendává vált régi szegénylegénység újra megjelent a megyében is. A fogságból visszatért katonák az újra besorozás elől bujkáltak. A jegyrendszer és az általános nyomorúság mellett lopásra, rablásra kényszerültek. Télen postarablásra is sor került.

452 1918 augusztusában tolvajlás történt a belvárosi plébániatemplomban is.

453 A szökevények csoportosan bujkáltak és fegyvert hordtak; előfordult, hogy a csendőrökre is rálőttek.

454 A sajtóban tükröződő viszonyoknál is súlyosabb volt már a helyzet 1918 januárjától kezdve, amikor központi rendeletre betiltották a lapoknak bármely csapásról, mozgolódásról a hírek közlését.

455 Ennek ellenére valószínűtlen, hogy ne érkezett volna el a pécsi katonai lázadás híre Szekszárdra - ha a kattarói felkelésről és a pesti Galilei-kör peréről nem is kaptak már tudósítást. Az országos politika bizonytalan békekezdeményezései - amelyek nagyobbrészt a diplomácia legszigorúbban titkos csatornáin keresztül kerestek kiutat a háborúból - a felgyülemlett szociális feszültségekre reagáló reformlépések - különösen a választójog terén - a központi hatalmak egyre elkeseredettebb védekező harcai mellett történtek. A háború elején meghirdetett pártbéke 1916 nyara óta a múlté volt. Az 1916. július 18-án megalakult Károlyi-féle Egyesült Füg-