Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - Az önkényuralom évei

a birodalom hadseregének aránytalanul nagy részét állomásoztatták Magyarországon. Kiépült a csendőrség, amely elsősorban vidéken volt hivatott a közrend és közbiztonság fenntartására.

138 Mivel katonai és csendőrlaktanyák ekkor még nem léteztek, az elszállásolás csak magánházaknál illetve más rendeltetésű középületekben történhetett. Bár a beszállásolásért és az ellátásért a katonaság fizetett a lakosság mégis terhesnek érezte, különben aligha ostromolta volna valamennyi, a beszállásolás által érintett község a megyét, hogy a katonaságot helyezzék át máshova. Szekszárdon állandó katonaság nem állomásozott, de szinte folyamatosan érkeztek átvonuló alakulatok. 1849. szeptemberében pl. a nassaui ezredből 670 ember és 50 ló, a császári könnyűlovas ezredből 120 ember és 150 ló.

139 Csupán az 1849-50-es katonai évre 4077 Ft költségtérítést fizetett a hadsereg a városnak.

140 Amikor 1850 őszén egy újabb századot akart a hadsereg a városban elhelyezni, az elöljáróság beadványban fordult a megyéhez, hogy helyeztesse el a katonaságot más faluba. A város egy év alatt annyiszor volt katonasággal megszállva, hogy a lakosság már alig képes eltartani - írták. Nehezítette a helyzetet a két egymást követő gyenge szőlőtermés.

141 A lakosság egy része napszámosokból állt. A beszállásolt katonaság miatt a háziasszonynak otthon kellett maradnia, így elesett a napszámbértől. A tartalékkal nem rendelkező szegény lakosságot télen, amikor nincs munka éhínség fenyegette.

142 1856-ban egy bizottság vizsgálta a város eltartóképességét. Megállapította, hogy az 1497 házhoz csupán 450 istálló tartozik, így tartósan csupán 100 ló helyezhető el, hogy a váltást évente háromszor elvégezhessék.

143 Magánházak mellett középületeket is igénybe vettek a katonaság elhelyezésére. 1849. októberében a századosi gyűlés úgy határozott, hogy a főelemi iskola épületét a tanítólakokkal együtt átengedi a hadseregnek. Ha ez nem bizonyulna elegendőnek, akkor az uradalmi pintérműhelyt ajánlják fel.

144 Nem bizonyult elegendőnek, ezért az alapítványi uradalom 1849. decemberben szerződésben átengedte a katonaságnak az uradalmi magtárt, kádárműhelyt, a kádár lakását, a hordószínt és a fészert.

145 Az iskolaépületet 1851-ben, az uradalmi épületeket 1852-re hagyta el a katonaság.

146

1857-ben az uradalmi lakóépületet egy 30 beteget befogadó katonai gyengélkedővé alakították át.

147 A katonatartás terhét a hadsereg arroganciája súlyosbította, amellyel szemben a közigazgatási hatóságok is tehetetlenek voltak. Rittinger József és Rácz József élelmezési biztosoknak még 1857-ben sem fizették ki 1849-50-ből származó 5295 forintnyi követelésüket.

148 Az 1856-ban Szekszárdon átutazó katonaság ellátmányát egy év múltán sem térítette meg a pécsi katonai ellátási hivatal a városnak.

149 A város az itt állomásozó lovasság részére a vásártéren nagy költséggel lovardát létesített, a katonaság ennek ellenére újabb és újabb területeket foglalt el a legjobb legelőkből lovarda céljára.

1 1852-ben a Bonyhádra tartó dzsidásezred 28 szekeret rendelt ki Szekszárdon poggyászának szállítására. A fuvarosok tiltakozása ellenére a kocsikat úgy megterhelték, hogy több kocsinak tengelye törött, míg mások lovai annyira kimerültek, hogy Kakasdon le kellett cserélni.

151 Az igénybevételt jelzi, hogy 1857-ben Szekszárd 700 előfogatot biztosított a hadsereg, további 440-et a csendőrség és polgári hatóságok részére.

152 A fuvarosok mázsánként és mérföldenként 3-4 xr fuvardíjat kaptak.

153 A katonaság mellett csendőrség - 6. csendőrezred 6. szárnyparancsnokságának 3. szakasza - is állomásozott Szekszárdon.

154 185 5-ben számuk 13 fő volt.

155 Ebben az évben létesült a szárnyparancsnokság s az állomány létszámát 17 főre emelték. A csendőröket két helyen, gr. Aichelburg Ferencné házában és a városházán helyezték el. Ellentétben a város szegénysorsú lakosságát súlyosan érintő katonai beszállásolással, a város jómódú, nagyobb vagy éppen több házzal rendelkező polgárai számára a katonaság, csendőrség, idegen hivatalnokok jelenléte kifejezetten előnyös volt. A nagy kereslet felverte a lakbéreket. Gróf Aichelburgné a csendőrszállás bérleti díját egyoldalúan 600 Ft-ra emelte 454 Ft-ról 1857ben. A csendőrség számára alternatívaként egy épülő ház 1200 Ft-os bérlete állt.

156 Hasonlóképpen előnyös volt az 52. ezred hadfogadó irodájának bérbe adása, amelyet először a vá-