Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC, VALAMINT AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEIBEN (1848-1867) - A forradalom és szabadságharc időszaka
esetek előfordulását. 19 Az intézkedések hatásáról nincs tudomásunk, de tény, hogy 1849ben nincs nyoma hasonló konfliktusoknak. Enyhítette a szembenállást, hogy a törvényhozás 1848 őszén - még a szüret előtt - eltörölte a szőlődézsmát. Tekintve, hogy a szekszárdi lakosság jövedelmének döntő része a szőlőből származott, az intézkedés alapvetően meghatározta a lakosság viszonyát a magyar kormányhoz, annál is inkább, mert a visszatérő császári hatalom a dézsma eltörlését kimondó törvényt nem erősítette meg. A FORRADALOM FEGYVERES VÉDELME A parasztságnak tett újabb engedményre az ország helyzete késztette az országgyűlést és a mögötte álló liberális nemességet. Az ország lakosságának mintegy felét kitevő nemzetiségek kezdetben lelkesedéssel fogadták a bécsi és a pesti forradalmat. A jobbágyfelszabadítást, a polgári szabadságjogokat üdvözölték, de nemzeti törekvéseik rövidesen szembetalálták magukat a magyar hegemóniával, amely az állam területi egységét féltette. A csalódott nemzetiségek a császári udvarhoz fordultak. Az hamarosan felismerte, hogy elégedetlenségük kijátszható a magyar forradalom ellen. Fegyveres veszélyt a horvát és a szerb nemzeti mozgalom jelentett Magyarországra nézve. Áprilisban megtörtént a szakítás a horvátokkal, májusban a szerbekkel. A mintegy 45 000 főnyi Magyarországon állomásozó császári katonaságra a lázadók ellen nem lehetett számítani. így szükségessé vált az ország honvédelmének megszervezése. Alapját a forradalom győzelme után szerveződő nemzetőrség képezte. Az eredetileg karhatalmi feladatokat ellátó nemzetőrséget kellett katonai célokra alkalmassá tenni. Tolna megye - bár nem érintkezett közvetlenül horvát illetve szerb területekkel - a veszélyeztetett részekhez tartozott. A tavaszi hónapokban jelentős létszámú nemzetőrségek alakultak az egyes településeken. Létszáma Szekszárdon, Dunaföldváron és Bátaszéken elérte az 500 főt. Általános gond volt azonban a fegyverhiány. A szekszárdiak a várkapitány fegyverraktárából kaptak fegyvereket, de a legtöbb községben a nemzetőrségnek nem volt fegyvere. 20 A nemzetőrségnek karhatalomból harcoló alakulattá történt átalakulása megváltoztatta szociális összetételét is. Míg korábban elsősorban a jómódúakból állt, most azok igyekeztek magukat kivonni a szolgálat alól, zselléreket soroztaivá be, illetve helyettest állíttatva. 21 Az új alakulat a mozgó nemzetőrség nevet kapta, mivel adott esetben nemcsak lakóhelyén, hanem a megye határán túl is bevethető volt. Ütőképességét gyengítette, hogy a benne harcolók rövid, csupán néhány hetes szolgálatot vállaltak, s ez nem volt elég a kiképzéshez és az eredményes harchoz. Hiányos volt fegyverzetük is. A megye lakosságától 1000 db különféle lőfegyvert gyűjtöttek be, ennél azonban jóval többre lett volna szükség. A többieket kaszával, dzsidával szerelték fel. 22 Nem volt egyenruhájuk sem. A zömmel szegényparaszti legénységet nemesekből, értelmiségiekből álló tisztikar irányította. 23 Felismerve a mozgó nemzetőrség gyengeségét a kormány önkéntes nemzetőrség szervezését kezdte meg augusztusban, amelynek tagjai a fegyveres harc egész időtartamára vállaltak szolgálatot. Ez a szervezeti forma már átmenetet képezett a honvédség felé, s valóban számos honvéd zászlóalj alakult belőlük. 24 Tolna megyében június közepén kettő 2000 fős nemzetőregységet alakítottak. Az egyiket gróf Viczay Adolf vezetésével a drávai frontra, a másikat Forster Antal alezredes parancsnoksága alatt a Bácskába irányították a felkelő horvátok illetve szerbek ellen. Az első 2000 fős kontingensben 104 szekszárdi szerepelt. 25 Albanich György főhadnagyként, később kapitányként, Szepauer János kapitányként, Fejős János pénztári tisztként, Perger Sándor segédtisztként szolgált. Albanichnak kereskedőként is fontos szerep jutott: ő gondoskodott a nemzetőrség lőporellátásáról. 26 A szekszárdiak a szenttamási harcokban dicstelenül megfutamodott bácskai seregben harcoltak. A felbomlott, fegyelmezetlen tolnai egység még július hónapban hazatért. Pótlására egy újabb kétezres csapatot toboroztak. 27
