Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig

A Béla tér északi oldalán, a mai belvárosi plébániatemplom és a börtön közti területen működött a kb. 50 méter hosszú, 15 méter széles uradalmi pintérműhely. Kápolnák Az egyházi intézmények ma is épségben lévő és működő építménye a Szent János és Pál vértanúk tiszteletére épült kápolna, amelyet 1760-ban - állítólag - a város német ajkú katolikus lakossága emeltetett a villám, vihar és jégverés ellen.

95 A kápolna mellé 1804-ben felépült a város első kórháza. A város 18. századi építményei között tarthatjuk számon a Remete-kápolnát. A hagyomány szerint a Remetei forrás („csorgó") közelében a távoli múltban élt egy remete, akit a környék népe látott el élelemmel. A Kakasd felé eső Bati vár (ma Szekszárd egyik dűlőneve) földesurának fiai is többször elvetődtek vadászat közben a jó ízű forráshoz és sokat beszélgettek a remetével. A fiúk anyja, hír szerint, nem szívelte a remetét, sőt életére tört. Célja kivitelezéséhez gyanút nem sejtő fiait használta fel. Mérgezett kenyeret küldetett általuk a remetéhez, akik azt hiánytalanul át is adták a címzettnek. Csakhogy időközben elfogyott elemózsiájuk. A remete megkínálta őket az anyjuk sütötte kenyérrel, aminek elfogyasztása után rosszul lettek, s másnapra meghaltak. Anyjuk úgy próbált lelkének megnyugvást szerezni, hogy kápolnát építtetett a forráshoz a remetének. A ma is álló Remete-kápolnának semmi köze nincs a nép emlékezetében élő legendás hírű kápolnához. A mostani Trautsohn apát idejében épült és Rodt bíboros apát kormányzása első évében, 1758-ban szentelték fel. - Magát a forrást és csodaművelő képességét, a pici kunyhóban lakó s a kápolnára ügyelő Kovács József ferencrendi szerzetest azonban még a 18. század végén is megemlítik.

96 Egyéb épületek A szekszárdi közalapítványi uradalom Béla téri pintérműhelyén kívül a hordóraktár épülete (a piactéri Teszkerv helyén), és az évi négy-ötezer akónyi bordézsma tárolását szolgáló központi pince érdemel figyelmet (a vár épülete alatt, bejárata a Béla tér felől). Tallher József kamarai építész nevéhez fűződik az óbudai selyemgombolyító üzem építése s az ott szerzett tapasztalatokat hasznosította Szekszárd első jelentős ipari létesítményének, a selyemfonodának építésénél.

97 VAGYONI ÉS TÁRSADALMI TAGOZÓDÁS A szekszárdi apátok A szatmári békekötés értelmében Rákóczi Ferenc kincstárnoka, Mérey Mihály kiszabadult bécsi fogságából és visszakapta birtokait. Az elnéptelenedés felé tartó Szekszárdra telepeseket hívott és szerződést kötött velük, amelyekben jelentős előnyöket biztosított. Mérey töretlen buzgósággal folytatta gazdaságfejlesztő és közéleti munkáját. Céljai valóra váltásához, a kor viszonyaihoz híven, az erőszaktól sem riadt vissza. Nagy költséggel újjáépíttette az újpalánki hidakat, s ennek fejében igényt tartott a vámszedésre, amit a török kiűzése óta a budai kamara harmincadosa végzett. Mivel az akkori harmincados - Miklesics György - nem volt hajlandó szép szóval, se fenyegetéssel a vámszedőhelyet átengedni, az apát fegyveres erővel ragadta el tőle. A pozsonyi kamara 1712-3. évi ülésein négy alkalommal is szóba került, hogy Mérey egyes kincstári javakat önhatalmúan igénybe vett. A szolnoki kamarai adminisztrátor Pozsonyba küldött jelentése szerint a kamarai tisztviselők egy idő óta nem is merik felkeresni az apátot, attól félnek, hogy vasra vereti őket.