Szekszárd város történeti monográfiája I. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD A KÉSEI FEUDALIZMUS KORÁBAN (1686-1847) - A városépítés a nagy tűzvészig

Mária Terézia 1777-ben a szekszárdi apátság javait - ideértve a vár területén fekvő szákházat is - a budai tanulmányi alapnak adta át, ezért a nemesi karok és rendek a kastélyt (amit akkoriban városházának és uradalmi börtönnek is használtak) 21000 forintért megvették a királyi kamarától, s azt „olyan előnyösen alakították vármegyeházává, hogy most a legkényelmesebb és legpompásabb e hazában."

91 A vár déli oldalán vízfolyás vezetett az uradalmi pintérműhely (a mai Garay téri ált. iskola), a hajdúház és a későbbi uradalmi börtön (a mai Garay étterem) alatt a vásártér felé. A vármagaslat északi oldalán a Domb utca (Várköz) kötötte össze a Széchenyi utcát (Via regia Budensis) a Béla térrel. 1739-40-ben Tolna megyét is pusztította a pestisjárvány. Eddigi ismereteink szerint a szekszárdiak eredményesen védekeztek, s ezért hálából és fogadalomból felépíttették a Szentháromság-szobrot.

92 A szobor három oldalát - magyar fordításban - a következő feliratok díszítik: - Áldassék, dicsértessék a szekszárdiakat pestisvész idején megoltalmazó Szentháromság. - A legjelesebb gróf Trautsohn József apát kormányzósága alatt emelték fogadalomból. - A kiváló Pinczés úr tiszttartói működése alatt szerencsésen befejeződött. Ha a latin betűs feliratok nagybetűinek római számértékét összeadjuk, mindhárom feliratból az 1740. évszámot kapjuk eredménynek: ADoretVr LaVDetVr sanCta trlnltas seXarDIenses In pestlfera LVe praeserVans sVb gVbernlo ILLVstrlssIMI Iosephl De traVtsohn abbatls ereCta VIVotI per ILLVstrls DoMInl plnCzés proVIsoratV VIgente faVste finita fVIt Városháza, iskola, plébánia A városháza először a várban kapott helyet, majd a templom és a mai városháza közti terület közepe táján, a megyeházára néző homlokzattal felépült az első, szerény kivitelű városháza. Takács Ádám főbíró 1725. évi számadásából értesülünk arról, hogy a városka mintegy kétszáz adózó családjának gyermekei részére iskola létesült, s ablakainak üvegezésére 60 dénárt költött a tanács. Az iskola valószínűleg a mai Vörösmarty utcában épült.

93 Rodt Ferenc Konrád bíboros, szekszárdi apát nevéhez fűződik az új plébánia épülete, amely 1775-ben készült el. Az apát hatezer forintot költött a szép, barokk stílusú emeletes épületre. Vendéglők A Béla téren - ugyancsak a 18. század második felében - megépült a városi bolt és kocsma, a Rodt-féle szerződésben említett Fekete Elefánt szálló.

94 Ebben az épületben szállásolták el a megyegyűlésekre érkező nemeseket és az átutazó kereskedőket és kézműveseket. A Fekete Elefánt szálló az egykori ún. Fejős-féle ház telkén állhatott (Babits és Zalka utca sarkán). Abban az időben, sőt a 19. században is, a mai Zalka utcában a Hamistanú (ma Kiskulacs) vendéglőn kívül további két kocsma is helyet kapott. Mindegyik udvarában hatalmas gémeskút jelezte, hogy fogatos vendégeket is elszállásolnak. (A város legnagyobb kútját a törvényszék épülete mögött, a Vörösmarty utca közepe táján ásták.)