Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MEZŐGAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - A Nagyatádi-féle földreform megvalósulása

A földtörvény nem írt elő kötelező földosztást, házhelyek és kishaszonbérletek juttatását tette lehetővé az arra „érdemesek" számára, ők a kisajátított birtokokból egyrészt vásárolhattak parcellákat, másrészt hosszú lejáratú kisbériéihez juthattak. Változó volt, hogy mely területeket adták tulajdonba ill. bérletbe.

4 Kiemelten kezelték a hadirokkantak, hadiözvegyek igényét, s e törvény keretein belül hozták létre a vitézi telkek rendszerét, egészítettek ki iskolai és egyházi javadalmakat, községi-közösségi tulajdonokat. A törvényt megjelenésétől kezdődően támadások érték. A földjét vesztő gazda a termelés szempontjaival érvelt - a legtökéletesebb műveléssel sem lehet kisparcellákon elérni azt az eredményt, amit közepes gazdálkodással nagyobb birtokon -, s a szociális szempontot hangoztatok szerint nem kerül jobb helyzetbe az a cseléd sem, aki 2-3 kat. hold földhöz jutva elveszti biztos évi konvencióját, de a földet iga- és eszköz hiányában megművelni nem tudja. Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy a töredék-parcellák kiosztásával „új jobbágyságot" teremtenek.

5 A földbirtokok igénybe vételének sorrendjét az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozta meg. Elsődlegesen földbirtokosok felajánlásai, s a háború alatt szerzett hadivagyon igénybevételével, a tulajdonosok teljes kártalanításával kívánták a kérelmeket kielégíteni. A kártalanítás alapja a háború előtti földár aranykoronában, amit az új tulajdonosnak kellett megfizetni. A haszonbérleti díjakat is hasonló szellemben állapították meg. Szekszárdon a képviselő-testület már a törvény megjelenése előtt Ózsákpuszta parcellánkénti bérbe adását kezdeményezte a szőlőterületek nagysága miatti földéhségre hivatkozva. A parcellázást a helybeli Mezőgazdasági- és Kereskedelmi Részvénytársaságra kívánták bízni, hogy a földeket szövetkezeti alapon azok kezére juttassa, akik igazán meg is művelik.

6 A Földbirtokrendező Bíróság viszont csak 1922. február 28-i ülésén rendelte el a megváltási eljárás megindítását, tárgyaló bizottság felállítását.

7 Elsősorban kishaszonbérleteket és házhelyeket ígértek a magyar tanulmányi alap birtokából. Az OFB első lépcsőben Ujj Ferenc és Ujj István tanulmányi alaptól bérelt területéből 41 kat. holdat, dr. Fehér Lőrinc bérletéből 100 kat. holdat az 1923-as évre kishaszonbérletbe átadni rendelt hadiözvegyek és hadirokkantak részére. Az Ujj-testvérekkel a megállapodás nem jött létre, ugyanis összesen 157 kat. holdat béreltek, amelyből csak 65 kat. hold volt szántó, s ebből korábban már 19-20 holdat 53 közalkalmazottnak, nincstelen földművesnek és hadiözvegynek osztottak ki 300-400 öles parcellákban burgonya és répa részes művelésére. A többi szántót pedig az eljárás előtt bevetették zabbal és burgonyával. Ezért a városi tanács azt kérte, hogy a 41 kat. holdat Fehér Lőrinc nagybérlő dinnyeföldjéből mérjék ki kishaszonbérletnek.

8 Fehér Lőrinccel Palánk-Icse-Ágoston pusztán lévő bérgazdaságáról is hosszabb tárgyalás után tudtak megegyezni, így a kisbérlők május 11. után kezdhették meg a munkát. 65 db 1460 n.öles, 9 db 730 n.öles, 3 db 750 n.öles, 13 db 1490 n.öles területet mértek ki. Ennek egy részét - a Tolna felé vezető régi hatos úttól balra eső szikes, soha nem művelt 20-25 kat. holdas területet - nem vették át a kishaszonbérlők. Az Ágoston-pusztait azok kapták, akiknek igájuk volt. A Kapszeg dűlőben lévő 50 kat. hold vizenyős, tarackos, szikes terület helyett is másikat kértek. Akik művelték a kapott parcellákat, a késői kiosztás és szárazság miatt igen gyenge termést takarítottak be, így a bérleti díjat kifizetni nem tudták.

9 Az Országos Földbirtokrendező Bíróság határozata alapján 1924 tavaszán 177 hadirokkant és hadiözvegy részére Szekszárd Város Tanácsa a közalapítványi uradalom József-pusztai területéből 162 kat. holdat kiosztott 1200-1300 n.öles parcellákban. Akiméréskor derült ki, hogy a korábbi 40-50 holdas bérlők területének felét elvették, amit át kellett adniuk kishaszonbérletre, ezért ők panaszt emeltek az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál. Ott megígérték nekik, hogy még a tavasszal kárpótolják őket más nagygazdaságból.