Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MEZŐGAZDASÁGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT - A Nagyatádi-féle földreform megvalósulása

A földigénylés komolyságának biztosítására a város költségbiztosítékot kért az érintettektől. A hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek, hadiárváknak a nekik ígért földek után kat. holdanként 17,5 kg búzaárat, a többi igénylőnek 20 kg búzaárat kellett befizetni az érdemi tárgyalás előtt. Akik kárára a megváltás történt, szinte minden esetben fellebbeztek az OFB-hez. így a földosztás még inkább elhúzódott. Egy évvel később, 1925. június 18-i határozatával az OFT a Magyar Tanulmányi Alap őcsényi, ózsák-pusztai területéből 35 kat. holdat váltott meg, amiből 5 holdat a szekszárdi csendőrőrsnek, 15—15 holdat az újvárosi római katolikus és az evangélikus lelkészi javadalomnak juttatott tulajdonjogilag. Ujj Ferenc és társai bérletéből megváltott maradék 52 kat. holdból három 8 kat. holdas, négy 7 kat. holdas területet legénységi vitézi telek céljára az Országos Vitézi Széknek adtak. Húsz éves kishaszonbérletre - tehát nem tulajdonjogilag - a Magyar Tanulmányi Alaptól 2066 kat. hold 406 n.ölet vettek át. Ebből a palánki gazdaképző iskolának 250 kat. holdat engedtek át a rajta lévő épületekkel együtt, 23 kat. holdat a szekszárdi fogháznak, 30 kat. holdat Szekszárd városnak sertéslegelő céljára. 14 továbbszolgáló altisztnek 3-3 kat. holdat, a szekszárdi rk egyháznak 8 tanítói javadalom céljára 16 kat. holdat, az árvaszéknek 10 kat. holdat jelöltek ki haszonbérletre. Szekszárdi lakosok számára - különböző, egyénenként változó nagyságban - 1332 kat. holdon kishaszonbérleteket létesítettek.

11 A kijelölt parcellák tényleges kiosztására 1926-ban került sor. 83 hadirokkantnak 136 kat. holdat, 70 hadiözvegynek 104 kat. holdat, 176 földmunkásnak 225 kat. holdat, 208 törpebirtokosnak 311 kat. holdat és a költségbiztosítékot kifizetett 165 fő részére 230 kat. holdat osztottak ki. Huszonnégy házhely céljára 2 kat. hold 1000 n.ölet mértek ki.

12 A kiosztandó terület döntő többsége 1600-2400 n.öl volt. A sok új kisbirtok ellenére a földárak mégis igen magasak maradtak, mert közel sem jutottak annyian bérlethez, s főleg tulajdonhoz, mint akik szerettek volna. 1927 nyarán árverésen a helybeli gazdák olyannyira egymásra licitáltak, hogy Csatáron egy 111 négyszögöles parcella 1230 pengőbe került.

1 A kimérés után az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földek rossz minősége miatt több területet kicserélt. így a bérlők által át nem vett palánki Ágoston-pusztai helyett Sióagárdon és Szekszárdon juttattak földeket szintén a tanulmányi alap birtokából.

14 Az OFB az új kisbérlőket és gazdákat arra kötelezte, hogy 20 évre szövetkezetbe tömörüljenek. Tagdíjat fizettek, s bizalmi embereik feladata volt a haszonbérek, adók beszedése, ők tehettek javaslatot a földbérletre, kishaszonbérletre érdemesek személyére, ugyanakkor érdekvédelmi szerepet is játszottak. A Tolnamegyei Földbérlők Szövetkezetét Taksonyi János vezette.

15 1927 decemberében nyilvánosságra került, hogy az igazságügyi miniszter új birtokbíróságot kíván felállítani, s fenn akarja tartani a földreformmal kapcsolatos intézkedéseket is, ami a megkötött birtokforgalommal, föld adás-vételi tüalommal súlyos pénzügyi helyzetet teremtett a kisajátítást elszenvedő birtokosok számára. Ugyanakkor az új gazdák a magas bérleti- és törlesztőrészletek miatt az első néhány év után eladósodtak. így ez a terv élénk tütakozást váltott ki a Gazdasági Egyesülettől, amivel Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete is egyetértett.

16 A földreform-intézkedések újfajta bérleti viszonyt hoztak létre. Ez nem a tulajdonos és bérlő szabad alkujának eredménye, hiszen a tulajdonost kötelezték a bérbe adásra, ugyanakkor a bérlő meghatározott területet kapott, magas törlesztőrészletekkel és súlyos fizetési feltételekkel, állandóan fenyegettetve a szerződéses viszony egyoldalú felmondásával. A bérleti díj nemfizetése miatt a kimozdítások 1928-ban kezdődtek el. Sokan más kisbérlők javára mondtak le a nekik juttatott parcelláról, de egyre több földdarab maradt megműveletlenül, parlagon. A gazdasági válság nyomán kialakult rendkívül alacsony mezőgazdasági árak következtében a korábban megállapított, s amúgyis magas bérleti