Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Kisipar

Akárcsak a szabóknál és trafikosoknál, a lábbeli-iparosok között is számosan vannak I. világháborús rokkantak. A csizmadiák és a bakancskészítő cipészek többnyire ősztől tavaszig görnyedtek alacsony ülőkéiken, kezükben a dikiccsel és árral, cipészasztalukon gyanta, szurok, tűtartó, bőrlyukasztó, reszelő, a falon csizma-, cipő-, papucs- és cipőnyelvminták (,sémák"), körülöttük különböző méretű fakapták, a stelázsin néhány pár féligkész papucs és csizmaszár. A Szent György napi vásár már kicsalogatja az iparost, felkerekedik portékával zsúfolt vásározó ládájával és többedmagával - közösen bérelt szekéren útrakel. - Két vásár közti időben a szőlőben szorgoskodik. Cukrász, gyertyaöntő, mézeskalácsos A két háború közt Szekszárdon rövidebb-hosszabb ideig 9 cukrász, mézeskalácsos működött, ezen kívül 3 pékmester is foglalkoztatott cukrászt. A cukrász szakma magába foglalja a cukorka- és süteménykészítést, önálló mesterség, amelytől elkülönül a mézeskalácskészítés, ehhez viszont közel áll a gyertyaöntés, sőt: a kiolvasztott viaszból préselt műlépgyártás is.

58 A megyeszékhely legelegánsabb cukrászdája a Széchenyi u. 21. sz. alatti Almási-cukrászda. Az 1950-es évek végén lebontott Majtány-féle házban a cukrászműhely mellett két kiszolgáló helyiség volt, az egyik a futóvendégek, a másik az előkelőségeknek berendezve. Az elegáns szalon márványlapos asztalkáit bársonykárpitozású székek övezték, a falakon szőlőfürt utánzatú csillárokban különböző színű villanykörték világítottak. A kerthelyiség felé mutató kijárat falait tükrök borították. Az Almási cukrászdától jobbra, a 19. számot viselő Mayer-féle ház utcafrontján Hinterszer István fodrász és Tauszig Klára kézimunka üzlete között volt Báló Zoltán cukrászdája. Az Arany János u. 12. sz. házban működött a Pettrits-zsûkà cukrászüzeme. A Pettritsek dinasztiája Tolnára vezeti vissza eredetét. Egy kötélverő fia volt József (1873— 1937), s korának szokásaihoz híven Nyugat-Európában is vándorolt (9 évig), csak utána jött Szekszárdra, hogy műhelyt alapítson. Fiát, Gottfriedot is cukrásznak neveli, neki sikerül kifejleszteni a ma is kedvelt mézespuszedlit. A családfa következő ágán álló, immár viaszgyertyaöntéssel is foglalkozó József fiai is továbbvitték a szakmai örökséget. Ferenc (aki a családra vonatkozó adatokat összegyűjtötte) cukorkaműhelyt hozott létre a SKÁLA áruház helyén, István az Arany János utca 12. sz. ház műhelyében dolgozott, majd 1947-től kiutalták neki Rózsa Ödön egyenruha-szabóműhelyét a Süket korzón, s ott árusította termékeit. Szekszárd legnagyobb választékot kínáló cukrászdáját Petényi (Petrits) Károly nyitotta meg. Atyja, Pettrits József keze alatt 1924-27 között a mézeskalácskészítést, majd Pesten a Rákóczi utcai Hauer és a Vörösmarty cukrászdában sajátította el a cukrászmesterséget. Szekszárdon ma is fogalom a Pelényi-fagylalt. Hatévi távolléte után hazatérve bérbe vette Lang József Szent István tér 24. sz. alatti cukrászműhelyét, majd 1936-ban a Sétakertben (Szent István tér 10. sz. házban) cukrászdát rendezett be. A Pettrits-családfa ötödik nemzedéke, Pettrits József örökölte az újítási hajlamot, kifejlesztette az ún. „töltött-kevert mézes"-t, mindamellett a jól bevált kakasnyalókát, mézespuszedlit és selyemcukorkát is elviszi a környékbeli vásárokba, búcsújáró helyekre.

5 Építőipar Az építőszakmában a képesítés alapján szerezhető jogosultságok a következők voltak: Kőművesiparos: felszabadult valamely mesternél, iparengedélyért folyamodik, megszerzése után javítást végezhet épületeken. (1919-1944.: 59 iparos.) Kőművesmester: 1919-1944 között az Ipartestület szakmai bizottsága előtt eredményes mesteri vizsgát tesz, egy emelet magasságig házat tervezhet és fölépíthet. (9 fő)