Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Kisipar

Építőmérnök: a technikai tudományok bármely ágában szerzett főiskolai képesítés egységes jelölésére a „mérnök" cím, a képzettség közelebbi megjelölésére az illetékes főiskola által kiadott oklevélben szereplő cím (építész, gépész stb.) szolgál. (1919-1944.: 5 mérnök) 1923-tól kezdve önálló magángyakorlatot csak a mérnöki kamarába felvett tagok folytathattak. (A közalkalmazásban álló mérnök a szolgálata körébe tartozó mérnöki munkát, munkáltatója részére, a kamarai tagság nélkül is végezheti. Pl. Haidekker János, Körösi Károly és Szabó János városi főmérnökök.) Építőmester: a szakma csúcsát elérő építész megjelölése. A mérnöknek ill. technikusnak legalább ötéves gyakorlatot kell folytatnia építőmester mellett, csak az ő javaslatára bocsátható a budapesti építőmesteri vizsgára.

60 Diczenty László építőmester, ősrégi olasz hercegi család sarja, 1867-ben született Szekszárdon. Apja: D. Gyula vaskereskedő volt. Középiskolai tanulmányai után a fővárosba került, ott fejlesztette tudását, főként tervezésben. Húsz évig tartózkodott Budapesten mint építési és műszaki vezető a Zsidó-kórház, a Szent László-kórház, a Bródy Adél-gyermekkórház és a Spolarich-kávéház építésénél. 1904-ben építőmesteri képesítést szerez, majd hazajőve szülővárosába, részt vesz a városháza bővítési munkálataiban, a Széchenyi u. 40. sz. családi ház lebontása után 1905-ben a Hitelbank emeletes házát tervezi és építi. Vele szemközti oldalon a Kaszinó Bazár nevet viselő üzletsort építteti fel szecessziós stílusban. A Korzóként ismert Kaszinó Bazársor 1970 körül esett áldozatul a városrendezésnek, s azon belül az MSZMP-székház építésének. A belvárosi rk. templom 1925. évi, tűzvész általi megrongálódása után rendbehozta a tetőszerkezetet és mennyezetet. Vidéki munkái közül ismert a Margitfalván létesült rézolvasztóüzem terve és üzembe helyezése, ő tervezte a kecskeméti takarékpénztárt, a tamási községházát és a gyönki ref. templomot is.

61 Fábián Mátyás a két háború közti évek kétségkívül egyik legnagyobb formátumú építőmestere, építési vállalkozója. Vörösmarty u. 2. sz. alatti mérnöki irodájában a lakásépítési terveken kívül régi úrbéri és kataszteri térképek alapján birtokhatárok, közlegelők, magán, községi, uradalmi földek mérésére, vitás községi utak kibogozására, rétlecsapoláshoz és parcellázáshoz alkalmas térképek készítésére vállalkozik. 1930-ban Debulay Imre lakatos és a Titte Testvérek víz- és villanyszerelő vállalatával közreműködve felépíti a városi vágóhidat, jéggyárát és hűtőházát. 1933-ban a szálkai útépítés fővállalkozója. Tucatnyi mester és segéd dolgozik vállalatánál. Tanoncai között még a kőművesek Rómájából, Tolnáról valók is találhatók. Ugyanakkor Prajda Vendel tolnai építőmester Szekszárdon kap megbízást házépítésre 1937-ben.

62 Haidekker János építőmérnök, egy ideig városi főmérnök, az egyik legmódosabb építész. Családi háza ma is áll a Csokonai utca alsó végén (23. szám). A legtöbb adót fizető polgárok közé sorolták már az I. világháborút követő években. Építési terveit az 1933. évi országos faluszövetségi kiállításon aranyéremmel tüntették ki.

63 Szabó János mérnök, közvetlenül az I. világháború után egy ideig városi alkalmazottként dolgozik, irányítója a városkép kialakítását szolgáló kislakásépítésnek.. Családi háza emeleti traktusa ma is vonzó látvány a Vasúti fasorban.

64 Körösi Károly mérnök, majd városi főmérnök; statikusként is becsülték munkáit. A Széchenyi u. 19. sz. alatti emeletes Mayer-ház falkiváltási tervei és munkái is az ő nevéhez fűződnek. Családi házát a Lehel u. 15. sz. alatt építette fel. Reiter János építőmester, építőipari főiskolát végzett. Azok közé tartozik, aki még a válságos években is sokat van foglalkoztatva. Miklósi Ödön festőművész is rábízza Lehel utcai házának építési terveit. Mások igényes családi sírboltok megtervezésére kérik fel. Közismerten nagy fantáziával megáldott műszaki rajzoló is volt.

65