Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Gyáripar

párok elhaltak, petéikkel együtt átszállították a petevizsgáló állomásra, kis csészékben kevés víz hozzáadásával megtörték, s ebből a preparátumból egy cseppett hatszázszoros nyitású mikroszkóp alá tették. Amelyikben baktériumot találtak, azt megsemmisítették. Az egészségeseket elraktározták a következő nyárig. A több épületből álló telepen, hatalmas termekben több száz nőt, köztük számos fiatalkorút, foglalkoztattak gubóválogatással, pilletöréssel és petezacskó-készítéssel. 300 mikroszkóp állt rendelkezésre a beteg és egészséges peték megkülönböztetéséhez.

27 KENDERGYÁR Az Öcsény és Szekszárd határán fekvő kenderfeldolgozó üzem vezetői Holtzer Ferenc bajai gabonakereskedő, Neiner Ferenc szekszárdi birtokos, fuvaros és Guttmann Ferenc szekszárdi könyvelő voltak.

28 Az üzem gazdaságos működéséhez szükséges kendermennyiség termesztése érdekében ifj. Leopold Lajos és Wilczek Sándor nagybérlők a sárközi és szekszárdi birtokosok közül részvényeseket toboroztak. 1935-ben Sárközi Kenderipari Kft.-ként említik a 36000 m

2-nyi területen létrejött gazdaságot; ahol 60-65 munkás tilolja és osztályozza a kb. 50 termelőtől felvásárolt kendert.

29 1938-ban munkáslakásokat avatnak azon a helyen, ahol korábban kukoricaföld volt. V. Vendel István, szekszárdi polgármester a házavat ón arra a lehetőségre mutatott rá, hogy „...az egyoldalú szemtermelés helyett a sokkal jövedelmezőbb ipari növénytermelésre térhet át" a környékbeli gazdatársadalom.

30 GŐZ- ÉS STRANDFÜRDŐK A Vasúti fasor 1. sz. alatti egykor patinás gőz- és strandfürdőt Schwartz Mór építtette 1901-ben. Neje, Kohn Etel, majd fia Miksa l-l fürdőmesterrel és gépésszel, 3 segéderővel folytatta az üzemeltetést. Az ötvenes évek második felében lebontották a szekszárdiak közkedvelt uszodáját.

31 1930-ban 65000 pengős alaptőkével létrehozták a Szekszárd és környéke Strandfürdő Rt.-t. V Vendel István polgármester (elnök), Pirnitzer Ede kereskedő (ügyvezető igazgató) és féltucat jogász mellett Debulay Imre és Titte József lakatosmesterek is tagjai voltak az rt. igazgatóságának. A strandfürdő avatására 1932-ben került sor.

32 VALÓRA NEM VÁLT TERVEK Szekszárd határában, a Sió-parton élelmiszeripari üzemeket (zöldségszárítás, cukor- és szeszgyár) kívánt létrehozni a város vezetősége. 1940 év végén a vármegyei gyűlésen is támogatták a gondolatot, egyelőre nem sikerült megvalósítani.

33 1943 nyarán úgy tűnt, hogy a városi képviselő-testület által felajánlott 15 kh. területen megépül a Magyar Nestlé Rt. félmillió pengő alaptőkéjű gyára. A környékbeli tehenészetek bőven szolgáltatnának tejet egy gyermektápszereket előállító üzem részére. Mintegy 200 munkás juthatna keresethez. 1944 nyarán a svájci-magyar vállalat nem tudott megegyezni a felvásárlási árban a tej szövetkezetekkel, ezért a napi ötezer liter tej feldolgozását ígérő üzem terve meghiúsult.

34 1943 szeptemberében hírül adta a sajtó, hogy egy tőkeerős csoport koksz- és gázmű építését tervezi Szekszárd térségében. Az Eötvös-féle torziós inga a 20-as évek elején Szekszárd és Tolna között a föld méhében óriási mennyiségű földgázt mutatott ki. Fábián Imre szekszárdi mérnököt megbízták a geodéziai térkép elkészítésével. A gázmű sorsát megpecsételte a világháború kimenetele.