Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD IPARA - Gyáripar

Leopold Károly (L. Mihály szeszfőzdéiül aj donos fia) 1939-ben Molnárék tanoncaként, majd cégvezetőjeként jelenik meg az adattárakban.

10 Siklósi (Schlesinger) Gyula a Széchenyi u. 19. sz. alatt két nyomó és egy-egy perforálóés vágógéppel indítja nyomdáját. Az utca felőli helyiségben van a papírüzlete. Már tanonckorában felfigyelnek hozzáértésére, ezért 1907-ben kitüntetik a pécsi országos kiállításon. Fia: Siklósi Sándor 1938-1942 között atyjánál a „sokszorosító mesternél" sajátítja el a szakmát, immár a Széchenyi u. 26. sz. alatti műhelyben. Siklósi Gyula 1944. évi deportálása és halála után özvegyére és fiára maradt az üzlet vezetése. Nyomdájukat államosították.

11 Kaszás (Kahn) Sándor, a gyomai Kner és a budapesti Globus nyomda üzletvezetője, majd a szekszárdi Molnár-nyomda üzemvezetője. 1907-ben önállósítja magát, nyomdát és papírboltot nyit a Széchenyi utca 38. sz. alatt. Kiadja a Dunántúli Puskát, a Szekszárdi Újságot. Nyomdájában szedik a Szekszárdi Református Egyház Értesítőjét. Ereje teljében, 47 éves korában, 1916-ban éri a halál. Özvegye nőül ment Engelsmann Jenőhöz, aki nagy szakértelemmel tőkeerős céget adott át később Kaszás Endrének. Kaszás Imre pedig gépésztechnikus lett. (Ő hozta rendbe 1946-ban a deportálás után megrongálódott nyomdaberendezéseket.)

12 MALMOK ÉS MOLNÁROK Mehrwert Ignác szekszárdi jegyzője még 3 szélmalmot látott 1872-ben. Ma már a helyüket sem tudjuk meghatározni. Az utóbbi évtizedek városrendezési munkálatai a feledés homályába utalták a Fekete Testvérek (Ferenc és István) korszerű hengermalmát is a Mátyás király utca 17-19. sz. alatt, a Csaba utca sarkán. Az „Első szekszárdi hengerma/ora"-ként számontartott létesítmény 1889-ben kezdte el működését s 1949. december 29-én államosították, s rögtön nekiestek: szétszedték, széthordták. Porcelánból készült hengerpárját is elkótyavetyélték, pedig múzeumba való lett volna, ui. Magyarországon ez időtájt csak a Fekete malomnak volt ilyen hengerszéke. Hazánkban az első hengerszékes malom a gr. Széchenyi István által 1838-ban alapított pesti József-malom, s amelyet 1841-ben helyeztek üzembe. A Fekete Testvérek malmába beépített hengerszék óránkénti 150 mázsás őrlési teljesítményével Szekszárdon is forradalmasította a szakmát és kiszorította az addig uralkodó malomkövet. Az iparstatisztikában Első Szekszárdi Hengermalomként is szereplő Fekete-féle malmot a II. világháború alatt hadiüzemmé nyilvánították. Az egyre romló tüzifaellátás veszélyezteti a szivógáz-motoros malom zavartalan működését, ezért a képviselő-testület hozzájárul az üzemnek a városi villamoshálózatba való bekapcsolásához. 1942-ben évi 100-120 ezer kw fogyasztással számolnak.

13 A Fekete Testvérek ezen kívül kereskedelmi őrlésre is jogot kaptak. A vásárolt és vámolt búzából a pékségek és boltok részére lisztet készítettek.

14 Fekete István a város egyik leggazdagabb embere, 1921-től virilisképviselő, 1932 körül a megye molnárszövetségének elnöki tisztét tölti be.

15 Az I. világháborút követő inflációs években számos nagy malom ment tönkre, helyüket kisebb malmok váltották fel, melyek főként vámőrlést végeztek. Azaz; a gazdáktól őrlés végett átvett étkezési gabonából levettek 12% vámot, s fennmaradó 88%-ot az őrlés után hiánytalanul átadták a gazdáknak. Az őrlemény kb. 75%-át a liszt, 25%-át a korpa tette ki. Ilyen volt 1922-től Szekszárdon a Pollack Mihály u. 12. sz. alatt Székelyi József kovácsmester telkén épült ún. „Uj malom", a Heigl és Szűcs malom. Idővel a pécsi, kaposvári és nagyatádi érdekeltségeiről ismert Heigl Jenő kivált a szekszárdi üzemből, helyét Palánkai foglalta el. A váltásra 1925 után kerülhetett sor, hiszen az 1925 decemberi gyárvizsgálati jegyzőkönyv még együtt szerepelteti Heigl-t és Szűcsöt. Ekkor 6 munkást foglalkoztatott a malom.