Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A római katolikus egyház

Több évszázados hagyománya volt a vasárnap délelőtt 10 órai keresztény istentiszteletek után a városháza előtti összejöveteleknek. Evangélikusok, katolikusok és reformátusok a templomból jövet a Szent László utca torkolatától a Garay téri polgári fiúiskoláig érdeklődve várták, hogy a városháza kapujában megjelenjék a kisbíró és dobszóval jelezze a közérdekű hirdetmények kezdetét. A sűrű tömegben gyülekező szekszárdiak ekkor értesülhettek egyrészt a polgármesteri hivatal közleményeiről, másrészt a legkülönfélébb (állat, termény, ház, szántó, rét, szőlő, bútor) adásvételi lehetőségekről. Kisebb fajta vásárral ért fel e sokadalom. BELVÁROSI PLÉBÁNOSOK Az ausztriai Gleichenberg gyógyszanatóri urnában 1922-ben elhunyt dr. Fent Ferencet a bonyhádi születésű Virág Ferenc követte december 6-án a plébánosi székben.

30 Már korábban is szolgált Szekszárdon (1896-1902 között gimn. hittanár, a Katolikus Kör egyik megalapítója), ezután 10 évig a pécsi szeminárium tanára, ugyanennyi ideig paksi plébános. Valamivel több, mint 3 évig szekszárd-belvárosi plébános, innen került a megyéspüspöki székbe. Gyakori vendége Szekszárdnak, különösen az ún. „Katolikus napok"-on. 1927-ben városunk díszpolgárává választották.

31 Kiss Lajos Szekszárdon született, atyja kalaposmester volt. 1897-ben szentelték pappá, 1926 augusztusában veszi át a belvárosi plébániát, s itt 1928-ban kinevezik apáttá. 1938-ban kinevezték kanonoknak, s Pécsre költözött.

32 Gaál János paksi apátplébános követte Kiss Lajost. 1944-ben betegeskedése miatt nyugdíjba vonult.

33 Utódát, v. Makray Lajos tolnai plébánost, országgyűlési képviselőt 1944. június 24-én nevezték ki a szekszárd-belvárosi plébániára. Náciellenes beszédei miatt 1944. október 19-én a nyilasok őrizetbe vették és a pécsi Nendtrich-szállóba internálták. Káplánja, Püspök Pál hasonló sorsra jutott. Neki azt rótták fel, hogy zsidókat rejtegetett.

34 A VASÁRNAPI MISEREND ÉS A KÖRMENETEK A misék látogatása alapjában az évszázadok óta kialakult hagyományra épült, az pedig a család, a háztartás munkarendjéhez igazodott. A túlnyomórészt paraszti népesség és a „kétlaki" iparosság vasárnapi szabadidő beosztásánál figyelembe kellett, hogy vegye az igavonó és tejelő állatok etetési, gondozási szükségleteit. A család nőtagjai a vasárnapi ebédfőzésben betöltött szerepük szerint mehettek el a korábbi, vagy később kezdődő istentiszteletekre. A legnagyobb látogatottságú belvárosi templom miserendje: 7.30-kor: csendőr, katona és levente mise 9.00-kor: diákmise 10.00-kor: „öreg"-vagy nagymise. Az új hold-vasárnapi misén a lányok és menyecskék fehér ruhában érkeztek, a „Mária-lányok" egy-egy lámpatartó férfi mellett foglaltak helyet a templomban. 11.30-kor: ,szagos mise", amelyet főleg a „kipucolkodott", pacsuli-illatú iparos-, kereskedőés „úriasszonyok" látogattak. Ilyenkor lépett fel a Cecília-énekkar is. Az ülésrend: A templom baloldali első szekciójában foglaltak helyet az idősebb asszonyok és az apácák, a Mária oltártól kezdődő második szekcióban a középkorúak ültek. A templom jobboldalán az első szekcióban az idős férfiak, a második szekcióban a középkorú férfiak foglaltak helyet. Gyakorta a padsoroktól jobbra és balra fiúk, ill. lányok állták végig párosával a misét.

35