Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - A római katolikus egyház

AZ ÚJVÁROSI PLÉBÁNIA ÉS TEMPLOMA Az újvárosi Szent Mihály plébániatemplom főbejárata felett aranybetűs szöveg hirdeti a bőkezű adományozók nevét: „E szent egyház alapítói Kassay Anna Hrabovszky Péter férjével és Alexandra lányával ájtatosságban egyesülten 1855. " A végrendelet szerint a templom patrónája Szent Alexandra legyen, a főoltárt Szent Mihály ábrázolja, négyszemélyes kripta építendő, ahová az adományozót, férjét, húgát és lányát temessék. A templom szentélyével keletnek, főbejárata nyugatnak néz. Ybl Miklós és Reiter Ferenc a pályázatok elbírálásán a bécsi Petschnig János tervét találták a legjobbnak. A királyi pár is tetszéssel fogadta a bécsi „műkiállításon". Wagner Jánost bízták meg a templom felépítésével. 1864-1868. között folyt az építés és a templom berendezése. A műszaki felülvizsgálat szerint: „...ízlés és kivitelezés: művészi módon. Az adományozó Kassay Anna szekszárdi és kajdacsi javai bőven fedezték a 78 776 forint költséget, ezenkívül fedezték az újvárosi lelkészek javadalmazását is egy ideig. A szentéllyel és orgonakarzattal ellátott négy boltmezős térben a széles főhajó fiókboltozatos, csúcsíves harántdongákkal van fedve. A koszorúfejes oszlopok szolgálnak támaszul. A szentély déli részéből nyílik a Szent István kápolna, ablakain Gizella királyné és Szent Imre alakja, Szekszárd és hazánk címere. Az oltáron Szent István majdnem életnagyságú bizánci aranyozású bronz-szobra áll. A szentély ablakain a négy evangélista rajza látható. Door János és Szilvek Ferenc helybeli asztalosmesterek készítették el a templom kapuit és padjait. Az orgonakarzaton Liszt Ferenc életnagyságú fej domborműve fehérmárványból, névaláírása és a templom felszentelés! éve (1868) belevésve. Ernst Rietschel német szobrász alkotása. Közelében a falon festett gyámkő hívja fel magára a figyelmet. Szakállas, bajuszos férfit ábrázol, a keretszalagon a felirat: ty

Architekt Hans Petschnig, 1864." Schönfeld József bécsi szobrász alkotásai a templom főhomlokzatát uraló Madonna szobor, a főbejárat feletti Piéta, az oltárok és a prédikálószék. A budapesti Haas Károly műhelyéből kerültek ki a csillárok, Klein János bécsi tanárt dicséri a belső falfestés. A kápolna padlómozaikjait Odoritto olasz mester készítette. A bécsi operaház loggiáinak festésével ismertté vált Schönberger Ignácot bízták meg a polikrómozással. A végrendelet négy templomi zászló elkészíttetéséről és egy a toronyban elhelyezendő lámpásról is intézkedik. Az újvárosi plébániát 1907-ben Mosgai Sándor minden tekintetben jó állapotban vette át és csak a színvonal megtartására kellett törekednie. Az I. világháború és azt követő forradalmi események azonban mind emberéletben, mind anyagiakban tetemes károkat okoztak. Az emberek eldurvultak, csavargásra és lopásra adta fejét sok hadiárva. Az infláció nehéz helyzetbe hozta a plébánost is, értékcikkeit el kellett cserélnie napi élelmi cikkekért. A háztartását vezető unokahúga csempészdohány árusításával pótolta a jövedelemkiesést. A hívek megnehezteltek plébánosukra, amikor az segélyt kért a hitközségi pénztártól, mondván hogy ne őket, hanem a püspököt zaklassa igényeivel. Az egyházi szabályozás értelmében az újvárosbeliek még a 20. század elején is a belvárosi plébániára fizették a hitközségi adójukat, ezért javasolták neki, hogy a püspökhöz forduljon anyagi gondjai orvoslásáért. - Megkönnyebbülést hozott 1922. évi kinevezése a paksi plébániára. Horváth Károly (1885. Zalahágy) egyideig adminisztrátora az újvárosi plébániának, majd kinevezik plébánosnak. Szegénysége miatt a várostól és híveitől művelhető szántót és miseruhát kért. Csak az 1923. évi bérmálást megelőző napon sikerült kicserélni rongyos miseruháját (a pécsi oltáregylet jóvoltából). A plébánia vendégszobájának berendezése oly szegényes volt, hogy a vizitációra érkező Zichy Gyula püspököt a belvárosi plébánián kellett elszállásolni.