Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD POLITIKAI ÉLETE - A húszas évek konszolidációja
Örffy megválasztásával 1867 óta először került a szekszárdi kerületből kormánypárti képviselő a parlamentbe. E tény jelentőségét a politikai ellenfelek természetesen másként ítélték meg. A kormánypárti sajtó egyenesen a korábbi ellenzékiséget okolta a város elmaradottságáért. Megítélésünk szerint emiatt fordult a budapest-fiumei vasút Dombóvár felé, ezért maradtak kiépítetlenek az utak. Ellenpéldaként hozták fel Kaposvárt, a múlt század közepén Szekszárdhoz képest jelentéktelen települést, amely három évtized alatt ipari központtá nőtt. 103 Ez az érvelés így természetesen nem igaz, hiszen egy-egy település fejlődését mindenkor többféle tényező együtthatása határozza meg. Igaz viszont az, hogy a személyes kapcsolatoknak valóban fontos szerepe volt a döntéshozatalban a dualizmus idején csakúgy, mint a Horthy-korszakban. A színfalak mögötti egyezkedésekben, a segélyek, kedvezményes kölcsönök, egyéb támogatások kijárásában pedig kétségkívül jobb eséllyel indult egy kormánypárti képviselő ellenzéki társánál. A Tolnamegyei Újság szerint Örffy képviselőségének első tíz évében összesen 6 millió pengő értékű állami támogatást szerzett Szekszárdnak, ami megfelelt a város által ez idő alatt befizetett állami adó teljes összegének. 104 S ha ezek az adatok nem is fednék teljes egészében a valóságot, más források is megerősítik, hogy Örffy képviselősége alatt a város valóban komoly állami támogatásban részesült. Képviselőségének 15. évfordulóján az őt köszöntők az alábbi érdemeket tulajdonították neki: ,yárosi kislakások építése, az igen értékes Vásártér és az évenként tekintélyes jövedelmet biztosító helypénzszedési jog szinte ingyenes megszerzése, a pénzügyi palota építése, a Nemzeti Bankfiók létesítése. A Séd-meder rendezéséhez 340 000 pengő vissza nem térítendő államsegély... a földművelés osztály érdekeit szolgáló Palánki Állami Mezőgazdasági Szakiskola, gazdasági ismétlő iskola építéséhez államsegély... az egyesületek támogatása, az Iparos Székház építésének konvertálása, a világválság idején nagy összegű államsegélyek. .. " 105 Az 1935-ös nemzetgyűlési választásokon Örffy vereséget szenvedett a kisgazdapárti Dulinnal szemben. 1936 szeptemberének végén Dulin cáfolta, hogy a mindezideig elmaradt államsegély összefüggésben állna az ő megválasztásával. 106 Örffy és Vendel politikai pályafutása - mint láttuk - a keresztény pártoknál indult, s talán nem véletlen, hogy éppen az akkor kormányon levő Friedrich István pártjában. Vendel ennek a pártnak a legitimizmusát vitte magával a szekszárdi képviselő-testületbe, ezért születhetett az a helyi állásfoglalás, amely 1920 márciusában a királyság visszaállítása mellett állt ki. 107 Vendel pályája ezt követően nehézség nélkül idomult a mindenkori hatalomhoz, egészen 1944 nyaráig, amikor a belügyminiszteri áthelyezést a vajdasági Zenta városába már nem fogadta el. 108 Vendel politikai hovatartozását, mint megannyi más polgármesterét e korszakban, hivatala határozta meg. Nem voltak pártpolitikai ambíciói, ő a város első embere akart maradni, s a kor játékszabályai szerint ez kormánypártiságot jelentett. Ellenzék hiányában különösen kényelmes volt Vendelek számára a 20-as évek kormánypártisága, mert a nemzetgyűlési választások rövid időszakaitól eltekintve nem folytak pártpolitikai csatározások. A képviselő-testület ülései többnyire politika mentesen zajlottak, kivételnek számítottak a különféle díszközgyűlések és díszpolgárrá avatások. Ez előbbiek közé tartozott Horthy kormányzóvá választásának 10 éves jubileuma, az utóbbiak közé pedig Apponyi Albertnek, Pedlownak, az amerikai vöröskereszt kapitányának, Bethlen István miniszterelnöknek, Pesthy Pál igazságügyminiszternek, Virág Ferenc pécsi püspöknek, valamint Örffy Imre és Éry Márton országgyűlési képviselőknek a díszpolgárrá avatása. 109 A fentieken kívül idesorolhatjuk még a képviselő-testület azon határozatát is, amellyel Majsai József Töttösnek, a júniusi ellenforradalom egyetlen áldozatának emléktáblát állíttattak. 110 A 20-as évek viszonylagos politika mentessége nem jelentette azt, hogy a kor szellemisége ne hatotta volna át az itteni közéletet is. 1920. augusztus 28-án Szekszárdon is területvédő liga alakult Örffy Imre és Vendel István részvételével. 111 1921 januárjától pedig minden képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvében ott szerepel az a korszak szimbólu-
