Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE

munkaügyi miniszter úrnál, hogy őt a kórházépítés jelenlegi mibenállásáról tájékoztassam és egyben őt arra kérjem, hogy a fedezetlen és kereken 600 000 pengőt tevő többlet kiadás felerészét vállalja s e célból további államsegélyt engedélyezzen... őnagyméltósága mindenekelőtt aziránt érdeklődött, hogy a betegágyankénti és légköbméterenkénti építés mibe került? Kedvező válaszadás után kijelentette, hogy módot fog keresni a többlet kiadások részbeni hozzájárulására és az általunk bemutatott fényképek alapján elragadtatásának adott kifejezést, sejteni engedte, hogy a még szükséges két lakóház megvétele illetve kisajátításával felmerülő kiadásokat is magára vállalja"}

6 Tolna vármegye, hálából az új kórházrész építéséhez nyújtott állami támogatásért, a bővített kórházat a kormányzóról, Horthy Miklósról nevezte el, aki feleségével és kíséretével, valamint Dr. Ernszt Sándor népjóléti- és munkaügyi miniszterrel résztvett a kórház 1930. október 12-én történő ünnepélyes megnyitásán. Ékkor adták át hivatalosan az új kórház pavilonjait: L az adminisztrációs épületet. „Ezen épület alagsorába helyeztettek el két két- és két egyszobás szolgalakás, raktárak és kamrák. A fölszint déli szárnyában igazgatói tanácskozó, felvételi és kezelési személyzet irodahelyisége, felvételi fürdők; az északi szárnyban a felvételi orvos szobája, lelkészi szoba, gondnoki iroda és a gondnok magánlakása volt. A két szárny közepén az előcsarnok, ahonnét indul az összekötő folyosó. Az emeleten az egész déli szárny, a közép és északi szárny nagyrésze az ápolást végző Paulai Szent Vince-rend tagjai részére fenntartott lakó, háló, fürdő helyiségei. Ugyancsak az emeleten nyert elhelyezést a házi kápolna, sekrestye és az északi szárnyrészben a róm. kath. lelkész lakóhelyisége..." 2. a 100-100 ágyas korszerű belgyógyászati és sebészeti pavilont. „...Az adminisztrációs épületet a főpavilonnal egy tágas összekötő folyosó köti össze, mely egyszersmind az alagsorban is közlekedést biztosít. A főpavilon közepén van úgy a therápiás, mind diagnostikus Röntgen- és a központinagy laboratórium helyisége..." Ezen épületbe liftet építettek és a második emeletének középső részében „...az orvosgyakornokok lakóhelyiségei helyeztettek el négy szobában, külön könyvtárral, ebédlővel, fürdőszobával és tágas terasszal stb. " 3. a gazdasági épület, amelynek alagsorában a mosókonyha vasaló helyiségeit helyezték el, a központi fűtés kazánjain, szénraktárjain és a központi fertőtlenítő berendezéseken kívül. Ezen épület magas földszintjén volt a központi főzőkonyha, összes kiszolgáló helyiségével együtt. 4. a Dr. Treer felügyelete alatt álló, 55 ágyas elkülönítő és fertőző betegek pavilonját, az akkori követelményeknek megfelelő higiénés előírások alapján. 5. a tüdőbetegek 3 emeletes épületét, a kórház déli határa mentén, 153 beteg befogadására és korszerű kezelésére. Ez az osztály Dr. Szüle Dénes egyetemi magántanár vezetése alatt indult 1929. október 20-án, szolgálva a tuberkulózis elleni harc ügyét. Mint az osztályvezető főorvos írta: >y

Az új pavilonnal nem bővíteni akarták az életképessé tett kórházat, hanem az életrehívók szeme előtt az a cél lebegett, amit Tolna vármegye szomorú közegészségügye diktált. Egy intézményt teremteni, amely majdan a tuberkolózis elleni küzdelem erőssége lesz. Megmutatni közvetlen közelről, hogy a betegség ellen komoly harcot tud vívni az orvostudomány. Megtanítani az embert arra, hogy miként bánjon a modern higiénia egyszerű fegyvereivel, mikor a tüdővész ellen akarja vívni a harcot. Felvilágosítani a közönséget arról, hogy a tuberkolózis nem veleszületett betegség, hanem a tuberkulotikus vigyázatlansága és az egészséges nemtörődömsége folytán fertőzi meg a kórokozó a családot, a szomszédokat és jóbarátot..." 6. és a kórházterület északi oldalán, az utcai frontra épült igazgatói lakást. Az így 800 ágyasra bővült kórház ezek után már korszerű körülmények között szolgálhatta a megye egészségügyét.

37