Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE

rész építéséhez és azt az ígéretet tette, hogy az építkezéshez szükséges összeg 50%-ának erejéig állami segítséget nyújt, viszont a másik részt Tolna vármegye köteles előteremteni. „Az új kórház 350 ágyasra lett tervezve, amire 2 400 000 P irányoztatott elő. Fenti összeget oly módon szándékozta a vármegye előállítani, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium által rendelkezésre bocsájtandó 1 200 000 pengős állami hozzájárulás kiegészítését, az 1 200 000 Pengőt bankkölcsön útján veszi fel, amely összeget 20 éves amortizációval a közkórház ápolási dijaiból törleszti. " Ugyanakkor a Népjóléti- és Munkaügyi Minisztérium a 82148/927. sz. rendeletével a napi ápolási díjakat 26 fillérrel felemelte. Mindezek után a kórházépítési bizottság ismét terület után nézett. Mivel az ismertetett okok miatt az újvárosi temető és környéke a leendő kórházi pavilonok létesítésére nem a legalkalmasabbnak mutatkozott, Jankó Ágoston főispán és Szévald Oszkár alispán javaslatára vetődött fel a régi kórházzal szembeni, kb. 10—12 000 négyszögölnyi föld megvétele erre a célra. A kórházépítési bizottság itt 1926. márciusában tartott helyszíni szemlét és ezt a területet annál is inkább alkalmasnak találta az új kórház felépítésére, mivel: L a terület lankás fekvése kedvezett az építkezésnek, 2. a leendő új épületek közelsége a régi kórházhoz szintén előnyösnek látszott, 3. az esetleges későbbi terjeszkedés is biztosított volt. A kórháztervezéssel megbízott dr. Fábián Gáspár budapesti műépítész - megbízólevelének kézhezvétele után - azonnal hozzáfogott az egyes épületek vázlatterveinek elkészítéséhez, amelyeket 1927. augusztusában nyújtott be a vármegyének elfogadás végett. A vázlatterveket a Népjóléti- és Munkaügyi Minisztérium 120.829/11.—1927. számú szeptember 28-án kelt rendeletével elfogadta és némi módosítással jóváhagyta. Mivel az új kórházrész építéséhez ezek szerint megvolt az engedély és az állami támogatás is, Tolna vármegye törvényhatósága - a legkedvezőbb feltételeket nyújtó pénzintézetek közös ajánlatát elfogadva - szerződést kötött a csaknem másfél milliós váltóhitel kölcsönre. Ezután került sor a régi kórházzal szemközti 11 922 négyszögöl nagyságú terület kisajátítására, amely többnyire mezőgazdasági művelés alatt állott. Miután így a kórház elesett az ingyen nyújtott terület kedvezményétől, Szekszárd város a telek megszerzésének költségeire 80 000 pengős hozzájárulást ajánlott fel 20 évi kamatnélküli részletösszegben.

32 Az építkezésre kiírt versenytárgyalás eredményeként, Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága Márovits Andor s társai Ludwig pécsi és Uglár János szekszárdi építőmesterek cégét bízta meg a kőműves munkálatok végzésével, amit ők 1928. január 23-án meg is kezdtek.

33 AZ ÚJ KÓRHÁZ FELÉPÍTÉSE Ezzel egyidőben alakult meg a törvényhatósági bizottság által választott kórházépítési bizottság^ amelynek feladata volt, hogy az építkezés során felmerülő sürgős ügyekben döntsön. Az építkezés műszaki ellenőrzését László Aladár m. kir. műszaki tanácsos, az államépítészeti hivatal főnöke végezte, aki Körösi Károly és Teleky Barna mérnökök személyében talált lelkes segítőkre. Az építkezés iramára jellemző, hogy a tervezett pavilonok 1928 novemberében már tető alá kerültek, az igazgatói lakás pedig már korábban átadatott.

35 Ezt követően, részben télen, részben 1929 tavaszán, a kedvezőtlen, zord időjárás után megkezdődtek az új kórházrész épületeiben az installációs munkálatok, többszörös versenytárgyalás uátn. Eközben túlnyomórészt az elmebetegek munkatherápiás programjaként folytatódtak a tereprendezési és parkosítási teendők, az új kocsi- és gyalogutak kiképzésével. Mint Szévald Oszkár alispán írta: „Ez év január havában a kórház igazgató-főorvosa és a kir. államépítészeti hivatal főnöke kíséretében megjelentem Dr. Vass József népjóléti és