Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)
SZEKSZÁRD EGÉSZSÉGÜGYÉNEK TÖRTÉNETE
része női betegek számára van fenntartva; van ezenkívül az elmebetegeknek kőfal kerítéssel elválasztott négy külön udvara, van egy gazdasági udvar s az elkülönítő osztálynak is egy külön udvara. Az udvarokról az esővizet fedett cement csatornák gyűjtik össze s vezetik egy fedett főcsatornába, mely a bátaszéki utczán a főépület melletti gyalog járó alatt húzódik végig, s mely a hegyekről jövő esővizet vezeti le a városon túl levő mélyebb helyekre. Hasonlóképpen cementtel vannak falazva az udvarban levő szemét és pöczegödrök is; a szemét tartók azonban téglából épitvék, s az emeletről és földszintről fedett csatornákon bocsájtható le beléjük a szemét. A főudvar északi elkerített része már régebben kertté alakíttatott, de tervbe van véve az egész parkírozása is. " Tehát, ebből a részletes leírásból is kitűnik, hogy a szekszárdi kórház ekkor és főként a két világháború között - az ún. új kórház elkészültével - korát meghaladó, modern intézetnek számított. A kórház működése a Tanácsköztársaság időszakában A minőségében új gazdaság-politikai rendszer, a Tanácsköztársaság megalakulása az egészségügy területén is lényegbevágó, ígéretes változásokat hozott. Ekkor vonták be első alkalommal a társadalombiztosításba a dolgozók legszélesebb rétegeit. Az erre vonatkozó intézkedést a megyei intézőbizottság júniusban a következőképpen adta ki: „Minden testi és szellemi munkás nemre, korra és foglalkozásra való tekintet nélkül betegség és baleset esetére biztosítandó és a munkáltató által a szekszárdi kerületi munkásbiztositó pénztárhoz bejelentendő. A földmunkásokat egyenlőre nem kell bejelenteni, mert ezek bejelentési módját később fogják szabályozni. " Ezen idő alatt a kórházi betegek tehát ingyenes ellátásban részesültek. Ezért a direktórium az intézeteknek - így a szekszárdinak is - ellátmányokat biztosított. Érthető módon, ezek az összegek csekélyek voltak és kiutalásuk is rendszertelen volt. A megyei intézőbizottság tüdőbeteg szanatórium és erdei iskola létesítését is tervezte Szedresen ill. Kajdacson. Ezenkívül pedig a megye lakosságát - főleg a bonyhádi járást sújtó fertőző betegség, a trachoma leküzdésére is történt intézkedés. 1919 júliusában kiadott rendelkezés szerint, össze kellett írni a trachomas betegeket, hogy gyógykezelésükről központilag intézkedhessenek. Ezen tervek közül azonban csak vajmi kevés vagy semmi sem valósulhatott meg, melyen azonban nem csodálkozhatunk. Hiszen az I. világháború kimerítette az ország államháztartását és egyébként is a Magyar Tanácsköztársaság élet-halál harcot vívott létéért, küzdve a hazai és külföldi erők ellen. A Ferenc-kórház működése 1919 után A Tanácsköztársaság bukása utáni években sem volt jelentős javulás a kórház anyagi helyzetében, sőt a válság mélységére jellemző, hogy ennek a nagymúltú intézetnek a bezárását is kilátásba helyezték. 1919 őszén a kórház tartozása már meghaladta az 1 millió koronát. A felügyelő választmány hiába kért támogatást a közigazgatási bizottságtól, a sürgősen szükséges segítséget sem az államtól, sem a vármegyétől nem kapta meg. Ezértmás lehetőség nem lévén - a helyi takarékpénztárnál már 1,5 millió koronára emelték a kórház folyószámla hitelét 1920 márciusában. 17
