Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

AZ OKTATÁSÜGY TÖRTÉNETE SZEKSZÁRDON - Középfokú iskolák

A mezőgazdasági iskolák önfenntartó iskolák, önálló gazdasági egységek voltak. Az iskolához tartozó 316 kholdas tangazdaság elsősorban a gyakorlati oktatást szolgálta, ugyanakkor biztosította az intézmény önfenntartásához és működéséhez szükséges bevételeket. A tangazdaságnak követésre méltó példát kellett mutatni a környéken.

189 A szekszárdi mezőgazdasági szakiskola is elsősorban a tanügyi felszerelésre kapott pénzt a Földművelésügyi Minisztériumtól: tej, zöldség és gyümölcs eladásából származó bevétellel maga gazdálkodott. A megtermelt tejet és zöldség egy részét a vármegyei közkórháznak adták el, a gyümölcsöt, zöldségféléket az iskola használta fel étkeztetésre, a felesleget értékesítették. A tanulók elhelyezése internátusban történt. Az internátus teljes ellátást biztosított megfelelő térítési díj ellenében. A községek által tett ágyalapítványok azonban a tanulók közel kétharmada számára ingyenessé tette a bentlakást. A bentlakás azt jelentette, hogy valamennyi tanuló, még a szekszárdiak is Palánkon laktak egész tanévben. A közelben lakók külön engedéllyel hét végén eltávozásra hazamehettek, ha nem voltak valamilyen munkára beosztva. Egyébként haza csak szünidőben - karácsony, húsvét és a nyári egy hónap - utazhattak. A mindennapi élet szigorú napirend szerint zajlott. Ébresztő nyáron fél 6-kor, télen 6 órakor volt. A tanítás nyolc órakor imával kezdődött és délig tartott. Déltől kettőig ebédszünet és pihenő volt. Délután kettőtől hat óráig a reggeli munkaelosztás alapján a különböző munkaterületeken dolgoztak. Hatkor vacsora, majd takarodóig tanulás, pihenés következett. A kétéves tanulmányi időt a záróvizsga koronázta meg. ,Azok a tanulók, akik a szakiskola második évfolyamát sikeresen elvégezték kötelesek szakvizsgát tenni, és záróünnepélyen részt venni". A szakvizsga elméleti és gyakorlati részre oszlik. Tantárgyai: 1. gazdasági üzemtan; 2. növénytermesztés (rét- és legelőműveléssel); 3. állattenyésztés (tejgazdaságtannal és apró háziállatok tenyésztésével); 4. kertészet és szőlőművelés. A gyakorlati vizsga keretében a tanuló a gyakorlati fogások elsajátításában szerzett jártasságáról számol be. A záróünnepély keretében az iskola munkásságát szemléltető kiállításon mezőgazdasági, kertészeti stb. termények kerülnek bemutatásra. A szakvizsgát tett és a záróünnepélyen részt vett tanulók Cégbizonyítványt" kapnak, melynek alapján szakiskolát végzett gazda" cím viselésére jogosultak. Ez a végbizonyítvány egyben kistejipari üzemek vezetésére is képesített.

190 A záróvizsga, amit az iskola parkjában tartottak, nyilvános volt. Erről részletesen és rendszeresen tudósított a helyi sajtó is. A vizsgán jelen voltak a vármegye és a város közigazgatásának vezetői: a főispán, az alispán, az apátplébános, a polgármester, a megye mezőgazdaságában fontos szerepet vállalók: a gazdasági egyesület elnöke, titkára, valamint a magyar királyi tanfelügyelő. Több alkalommal megjelent őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő, aki fáradhatatlan szervezőként sokat tett a szakiskola létrehozásáért. Sokan megjelentek Szekszárd környékének földbirtokosai és gazdatisztjei közül is. Az 1929. és 1944. közötti időben évente huszonegynéhány tanuló kapott végbizonyítványt itt. A végzettek döntő többsége a szakmában maradt. Nagy volt az érdeklődés irántuk, minden évben sokan jöttek a különböző uradalmakból, hogy tej mestert, magtárost, állattenyésztőt keressenek. Volt olyan növendék, akit a tanulmányai befejezése után nem sokkal 5000 holdas gazdaság vezetésével bíztak meg. A diákok egy része a saját kisgazdaságában tevékenykedett. A szakiskola egyenletes fejlődését megzavarta a második világháború. Ez nehézségeket okozott a beiskolázásban, létszámgondokkal küszködtek. Több tanárt behívtak katonának, volt aki a fronton esett el. 1942-ben az iskola vezetőjét, Kovács Zoltánt elhelyezték. Nagykőrösről került ide az új igazgató, Szombath Béla, aki egyre jobban belemerült a politizálásba. Mindezek ellenére 1944 nyaráig többé-kevésbé rendezetten működött az iskola. Az utolsó tanév azonban már rendkívüli volt. A tanulók egy része meg sem jelent.