Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

A PÉNZ ÉS A HITELÉLET SZEKSZÁRDON - Öröklött, új és továbbvitt gondok. Banktörténet az utolsó békeévig, majd a hadigazdaság időszakában

Hét fő termény termelői árának változása Évek az 1926. évi az előző évi adat %-ában adat %-ában 1926. 100,0 1927. 130,9 130,9 1928. 145,9 112,1 1929. 87,3 63,1 1930. 69,8 79,5 1931. 77,8 108,4 1932. 59,0 83,7 1933. 41,1 68,3 1934. 67,6 185,9 1935. 89,1 132,4 1936. 73,3 85,4 1937. 86,6 119,0 1938. 88,3 103,4 1939. 96,4 109,7 Következményei nyilvánvalóak. Korabeli modellszámítás szerint egy tipikus 15 holdas középparaszti gazdaságban a válság előtt, alatt, majd azt követően a következők szerint alakult a pénzbevétel: Év Pénzbevétel, Év Pénzbevétel, pengőben pengőben 1928. 1 484 1933. 920 1929. 1401 1934. 760 1930. 1 163 1935 745 1931. 907 1936. 1 121 1932. 865 1937 1 153 Az árbevételeséshez képest másodlagos, hogy a válság során burkolt infláció is fellépett.

171 A válság másik fő jelensége az 1929 nyarától 1940 nyaráig elhuzódóan érvényesülő agrárolló, mely legnagyobbra 1933 őszén nyílott. Indexsorát - ipari gyártmányokra és mezőgazdasági termékekre - a Magyar Gazdaságkutató Intézet állította össze 1943-ban.

172 A szekszárdi bankok éves jelentései elsősorban az agrárválság jelenségeire érzékenyek. Az ipar és kereskedelem forgalmának apadását többnyire következménynek tartják, azon logikával, hogy „...a gazdatársadalom vásárló- és fizetőképességének megbénulása a teljes forgalomnélküliségre korlátozta iparunkat és kereskedelmünket is... "

m De a boráresés és a borexport teljes szünetelése is ide üt ki, éppen a város sajátos agrárszerkezete miatt: „...súlyosan érintette városunk gazdáit, iparosait és kereskedőit egyaránt. "

ll Az előjelek már 1928-ban mutatkoztak. A Szekszárdi Takarékpénztár ez évben Szekszárdon és vidékén a közgazdasági élet minden vonalán „a rosszabbodás tüneteit"