Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

ellen. Az OHB állásfoglalására megindított schwechati támadást az ellenfél már felkészülve várta. Perczel Miklós vállalta el a 48. sz. szabolcsi zászlóalj vezetését, amellyel szenvedő részese volt a móri csatavesztésnek. A Perczel családi irataiban találtunk olyan kézírásos dokumentumot, amely a csata után készült, amelyben a szabolcsi zászlóalj tisztjei bizonyítványt állítottak ki parancsnokuk, Perczel Miklós személyes bátorságáról és körültekintő parancsnoklásáról. Az irat jelentőségét csak növeli, hogy a hadi érdemek elismerése egy vesztes csatát követően történt. Pár nappal később Perczel Miklós neve ismét a hadijelentésekben szerepel, amikor 1849. január 4-én Mészáros Lázár hadtestében, mint helyettes dandárparancsnok vett részt a kassai harcokban. Nem sokkal később ismét bátyja, Mór seregében sikerrel harcol Ottinger ellen a szolnoki és a ceglédi ütközetben. Áprilisban a kormány kis érdemkereszttel tüntette ki, a hadügyminiszter pedig az alezredesek közé sorolta. Április 17-én a délvidéki terület főparancsnoki teendőit ellátó Perczel Mór öccsét nevezte ki a kulcsfontosságú péterváradi erőd parancsnokává. Egyik korábbi tiszttársa, Déssy Gerő százados örömmel nyugtázta a kinevezést: "Olvastam, hogy Péterváradot, a magyar Gibraltárt, mint alezredes őrzöd. Hiszem, hogy annak romjain és csak testeden át fogja a Camarilla magáénak mondani." 1849. július elsején megbízást kapott az aradi vár várparancsnoki teendőinek ellátására. A lábtöréséből még fel sem épült Damjanics tábornok is Aradon tartózkodott, és bár nem vállalkozott a sok mozgást igénylő parancsnoklásra, de mint a legmagasabb rendfokozatú tiszt mégis feltétlen engedelmességet várt el. Amikor Perczel Miklós bemutatta az írásos parancsot, amely szerint ő a parancsnok, komoly vitára került sor. Csak elmérgesítette a helyzetet, amikor az ezredes közölte, nem hajlandó magát alávetni a tábornok parancsainak. Damjanics felháborodott a kijelentésen. Szó szót követett és mivel a tábornok nem volt hajlandó eltűrni az engedetlenséget, hívatta a várőrséget, majd Perczel Miklós ezredest vasra veretve a vár börtönébe záratta. Ezt követően levelet írt kormánynak, amelyben