Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

re, Béla I. Ám amíg azonban bátyja értő kézzel irányította a gazdaságot, addig ő pazarlóan bánt bevételeivel. 1857. július 14-én Pesten feleségül vette nagysarlói Magyary-Kossa Ludovikát. Mivel utóduk nem született, továbbra sem kényszerült rá a takarékos gazdálkodásra. Amikor a neoabszolutizmus megszűnt, megtörtént a megyerendszer helyreállítása, Pál II. bekapcsolódott a közéletbe. 1861. január 8-án elfogadta a vármegyei közgyűlés döntését, amely a völgységi főszolgabírói székbe emelte. A kérészéletű enyhülést követően, amikor Ferenc József elrendelte a kivételes állapotot, lemondott állásáról. 1865-ben, az ideiglenes kormányzás megszűntével újból elfogadta a völgységi főszolgabírói kinevezést, amelyben 1867-ben ismét megerősítették. Közben azonban adósságai, kölcsönei halmozódtak. Vagyoni összeomlása teljesen elkeserítette, állásáról lemondott. Nem akarta végigélni a csődeljárást, ezért 1870. szeptember 24-én, 48 éves korában önkezével vetett véget életének. 90. Perczel Rezső I. 1837 -1878. Perczel Rezső az Ignác ági Perczel József VI. és ebersvaldi Zigler Josefa gyermeke, 1837. október 25-én Bonyhádon született. A család katonai pályára szánta. 1859-ben az olasz egyesítésért harcoló francia-piemonti erők elleni harcok részese volt. Csapattestében, a jász-kun önkéntes huszárezredben főhadnagyként szolgált. Nem ismeretes, hogy mikor és miért, de tény, hogy leszerelt a hadseregtől. 1864-ben Szekszárdon a telekkönyvi hivatalnál dolgozott. A Szekszárdon töltött évek alatt családot alapított. 1868. július hatodikán feleségül vette simaházi Tóth Emíliát. Gyermekeik közül Jerta II. Szekszárdon született 1869-ben, Margit I. Bonyhádon 1871-ben, Emma I. Gyönkön 1872-ben, Guido II. 1875-ben, Rezső II. 1877-ben, Rezső III pedig 1878-ban