Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)

Biográfiák, pályaképek

Deák Ferenc alkotásához, hogyan láthatja a kiegyezésben álmai alkotmányát. Az 1868-as esztendő a kimondottan pártcélokat szolgáló, de sikeresnek nem tekinthető Kossuth-ellenes fellépések negatív hozadéka mellett gondok sorozatát jelenti az Országos Honvéd egyletben. Állandó harcot folytat a belső áskálódók ellen és önigazolása érdekében számos beszédet tart. A politikai „falak" mellett családi tragédiái egyaránt hozzájárultak gyors visszavonulásához. Életének további évtizedeiben szinte magányban élt. Családi körben rendezgette iratait, írta életrajzát, önigazoló munkáit. Visszaemlékezése részletét a Tolnamegyei Közlöny 1881. februárjától folytatásokban közölte. Az „Aranykor Tolnamegyében" címmel. Amikor 1899. május 23-án, 88 éves korában Perczel Mór örökre lehunyta szemét, egész Európa reagált a hírre. Életének hosszabb, rövidebb méltatása 110 újságban olvasható. A londoni Times-tól a St. Petersburger Herold-ig a lapok többsége tisztelettel adózott a matuzsálemi kort megért, már életében hőssé vált tábornok emlékének. Többségükben nem fölrótták, inkább csak megemlítették, magyarázták hibáit, sorolták eredményeit. 86. Perczel Mór II. 1848 -1888. Perczel Mór I. és Sárközy Júlia harmadik gyermeke a forradalom évében, 1848. június 14-én Kömlődön született. Iskoláztatásáról nincsenek adataink. Életének egyes állomásaira saját vagy szülei leveleiben leírtakból következtetünk. Gyermekéveit szüleivel együtt töltötte az emigrációban. 1864. április 13-án emigránsokat szállító hajóval Brüsszelből Antverpenen át Amerikába hajózott- tudjuk meg anyja Béla Ihez, Bonyhádra küldött leveléből. Nem töltötte tétlenül az amerikai éveket. Vasútmérnöki diplomát szerzett. A békés polgári élet helyett, 1866-ban viszszatért az öreg kontinensre, és mint apjának írta, a magyar légióban szolgál. A következő év elején Mór I-et már arról tu-