Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek III. (Szekszárd, 2001)
Biográfiák, pályaképek
dósítja, hogy ismét az Egyesült Államokban tartózkodik, mérnökként dolgozik a vasútnál. Mozgékony, helyét kereső fiatalember lehetett, mert 1867 májusában már egy brooklyni gyöngykereskedő alkalmazásában állt. Törekvő, önmagának nem sok üresjáratot engedő természetét bizonyítja, hogy munkájával párhuzamosan esténként kereskedelmi tanfolyamra járt. A kiegyezést követően hazatért és jelentkezett a vasútépítési igazgatóságnál. Mérnökként alkalmazták évi 1020 Ft kezdő fizetéssel, amely szállásbérrel, működési járulékkal, kedvezményekkel és 4 forintos napidíjjal akár meg is háromszorozódhatott. A dualizmus időszakában a vasútépítés Magyarországon óriási méreteket öltött. Perczel Mór II. olyan szakvégzettséggel rendelkezett, amely az előmenetel gyors lehetőségét kínálta. Vezető szerepet játszott a nagy építkezések irányításában. 1869-ben Marosvásárhelyen, 1871-ben Miskolcon, 1879 1880 -ban Brassóban, majd ismét Miskolcon dolgozott. 1884ben unokaöccsének, Dezső I-nek már Szabadkáról írta levelét. Szakmai tevékenységének politikai elismerését jelentette, hogy mindössze 27 évesen, 1875. májusában megkapta a Ferenc József rend középkeresztjét. Perczel Mór II. ekkor már a keleti vasúttársaság felügyelője volt. A következő év végén a Brassó - Ploesti vasút építésénél ő lett az állam által megbízott ellenőr, főmérnöki besorolással. 1876. szeptember 10-én feleségül vette Gerstner Eleonórát. E házassággal törvényesítette kapcsolatukat, amelyből még házasságkötésük előtt, 1871-ben Júlia IV, 1873-ban Mór III. és 1874-ben Mária X született. Gerstner Eleonóra valószínűleg súlyos beteg lehetett ekkor, mert mindössze néhány nappal élte túl házasságkötésüket, 1876. szeptember 29-én elhunyt. Mór II. 1881-ben újra házasodott. Hallerkői gróf Haller Gabriellával frigyüket Székelykeresztúron kötötték. 1882-ben József X, majd négy évvel később Gábor V névre keresztelt gyermekük született.