Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek I. (Szekszárd, 1999)

Csapó család (Cserna Anna)

Csapó család A család iratai 1949-ben örökletétként került a levéltárunk őrizetébe. A családtagok törekedtek az összegyűjtött iratok rendszerezésére, áttekinthetőségére. Az iratcsomókat feljegyzésekkel látták el, amelyek a rendező munka során nagy segítséget jelentettek. A családi archívum viszonylag nagy terjedelme ellenére sem teljes, de a jómódú középbirtokos família története a XVIII. század végétől a XX. század közepéig nyomon kísérhető a különböző típusú iratokon keresztül. A família Komárom vármegyéből, az előnevüket adó Tagyos településről ered. A birtok- és címerlevelüket Csapó György I. másodalispán nyerte el 1630-ban II. Ferdinándtól. A tagyosi birtok sorsáról jóformán semmit sem tudunk. A családi levéltárban is fellelhető egyetlen adat szerint György II. testvére, István élt és gazdálkodott az ősi jusson. György II. leszármazottai, azaz a tolna megyei ág nem örökölte meg ezt a birtokot. A tolnai Csapóknak jelentős földbirtokaik voltak még Győr, Veszprém, és Fejér megyékben is. Számottevő vagyonuk, előkelő kapcsolataik révén a gazdagabb, előkelő középréteghez tartoztak. Meghatározó szerepet töltöttek be a vármegyei közigazgatásban. Mind a közéletben, mind egyéb polgári pályán több családtag híressé vált. Megemlítendő Csapó József I. neves ügyvéd, aki arisztokrata családok: Savoyai herceg, Forgách família, br. Rudnyánszkyak családi ügyeit intézte. Fiát, József H-t Debrecen híres orvosaként, és több természet-tudományos könyv szerzőjeként ma is számontartják. A család Tolna megyéhez fűződő kapcsolata a XVIII. század elejére nyúlik vissza, amikor Csapó Györgyné II, Győry Éva hozományaként jutott a dunaszentgyörgyi birtok a tulajdonukba. A dunaszentgyörgyi birtokon kívül Némedin ( Tolnanémedi) is volt kisebb örökrészük, amely György II. leszármazottai között osztódott tovább. Dániel I. két fia, Pál és Dániel II. települt le végleg Tolnában. Pál mint a legidősebb fú apja korai halála miatt átvette a birtokügyek intézését 1793-ban. A birtokok közül a legjelentősebbet választotta állandó lakhelyéül, és ez Dunaszentgyörgy volt. Testvéreitől a településen fekvő birtokrészeiket megváltotta, így a föld egy tagban maradt a XX. század elejéig. Pált a gazdaság közvetlen irányítása mellett a vármegyei főjegyzői tisztsége is Tolnához kötötte. Szívesen egyengette testvérei útját is. 1798-ban költözött a megyébe Sándor testvére, aki a vármegye táblabírája és a Festetics grófok tolnai