Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek I. (Szekszárd, 1999)
Csapó család (Cserna Anna)
birtokának inspectora volt. Sándor egy sikertelen vállalkozása miatt 1814-ben elhagyta a megyét. Dániel II. a századforduló tájékán jött Tolnába. Itt indult el a hivatali pályán. Fényes karriert futott be. Dániel II. a család legismertebb és leghíresebb tagja. A vármegye aljegyzőjeként kezdte, majd egy ideig táblabíróskodott. A reformkorban a vármegye első alispánja (1827-1836) és 1834-ig az országgyűlési követe is. Szervezi és irányítja a megyei reformmozgalmat, minden haladó kezdeményezés támogatója. A nevéhez fűződött a Pollack Mihály tervezte vármegyeháza felépítése. A hivatali működése alatt keletkezett iratok és a kiterjedt levelezése elsődleges forrás a reformkori vármegye megismerésében. A tolnai Csapók másik híres tagja, Pál fia, Vilmos I. 48-as nemzetőrezredes, az "ozorai diadal " hőse. Sajnos, a 48-as tevékenységéhez kötődő források száma elenyésző. A Csapó család tolnai ága jelentős birtokokkal gyarapodott a XIX. század első felében. A birtokgyarapítás elsősorban Dániel II. érdeme, aki ősi örökségét szerencsés házasságával növelte. Felesége, Gindly Katalin hozományként kapta tekintélyes családja tengelici birtokát. A tengelici kastélyt és a hozzátartozó birtokot a Csapó családtagok nemzedékeken át megörökölték. Dániel II. kitűnő gazda hírében állott a reformkorban. Oly sikerrel gazdálkodott, hogy feleségével együtt a meglévő földtulajdonaikat megsokszorozták. A birtokaikat adósság nem terhelte. Jelentős Fejér és Tolna megyei ingatlanaikat egyetlen leányukra, Csapó Idára hagyták. Szépségéről és kiváló szelleméről híres Ida leányuk, nemeskéri Kiss Pál fiumei kormányzó feleségeként a család udvari körökkel is kapcsolatba került. Idának gyermeke nem született. így Csapó Ida nagy vagyona 1856-ban Vilmos I. 48-as ezredes fiára, Vilmos Il-re szállott hitbizomány formájában. A hitbizomány alapításával szándéka az volt, hogy a Csapó vagyon együtt maradjon. A család késői vagyoni helyzete, sorsa a hitbizomány szabta kívánalmakat elfogadni nem tudó Vilmos II. által kezdeményezett csődper, illetve Csapó Ida hagyatékát megtámadó per irataiból megismerhető. A Csapó család a megye legjelentősebb nemesi famíliái közé tartozott. A levéltáruk különlegesség a helytörténészeknek és mindazoknak, akik a megye politikai múltjának, gazdaságtörténetének, a társadalmi kapcsolatok kutatására és a család történetének feltárására vállalkoznak. A tolnai Csapók genealógiája György I.-től vezethető le:
