Tolna Megyei Levéltár családi iratainak repertóriumai - Segédletek I. (Szekszárd, 1999)
Bartal család (Glósz József)
Bartal család A család eredetét egészen a XIII. századig vezeti vissza. Származási helye Pozsony vármegye. Felemelkedése a XIX. század első felében tevékenykedő id. Bartal György nevéhez fűződik. Pályája Pozsony megye alispáni tisztétől az udvari kancelláriai referendáriusságig ívelt. O kapta utolsó magyarországi birtokadományként a faddi uradalmat. A család társadalmi helyzetét további birtokszerzésekkel szilárdította meg. Leszármazottai közül többen is jelentős szerepet játszottak az országos, illetve a megyei politikai életben. Ifj. Bartal György Tolna vármegye alispánja, a kiegyezés előtt a Helytartótanács alelnöke, a dualizmus korában pedig miniszter. Testvére, János országgyűlési képviselő. Bartal Béla királyi kamarás, vezérkari századosként Habsburg főhercegek katonai nevelője. Leszerelése után Tolna vármegye Gazdasági Egyesületének elnöke, jelentős publicisztikai, gazdasági szakírói tevékenységgel. Id. Bartal Aurél több időszakon át országgyűlési képviselő, két ízben Pozsony vármegye és város főispánja, az I. világháború idején Felvidék kormánybiztosa. Ifj. Bartal Aurél 1919. augusztus-szeptemberben Tolna vármegye főispán-kormánybiztosa. O írta meg, és adta ki a család történetéről szóló művet. A Bartal család iratanyaga a felszabadulást követően hosszabb hányódás után került a levéltárba. Az iratanyag zömmel idősebb és ifjabb Bartal Györgytől, Bartal Bélától, idősebb és if]abb Bartal Auréltól származik. Id. Bartal György legidősebb fiának, Jánosnak ágától alig maradt fenn irat. Ifjabb Bartal Aurél, a család krónikása jóvoltából az anyag -másolatban- jelentős mennyiségű, amely nagyrészt a család kora-középkori történetére vonatkozó oklevelekből áll. A család leszármazását több genealógiai táblázat is tartalmazza. Ugyancsak ő gyűjtötte össze az anyakönyvi kivonatokat a család tagjairól. Családtörténeti kutatásainak mellékterméke számos gépelt vagy sajátkezű feljegyzés, illetve a család történetéről írott munkájának kézirata, illusztrációval, képmelléklettel. A XVII1-XIX. századból, zömmel idősebb Bartal Györgytől erednek a Pozsony megyei birtokszerzési iratok, a zálog- és adóslevelekkel együtt. Viszonylag teljesnek mondható a faddi uradalom iratanyaga, amely a donatio okmányain kívül az úrbéri kérdések rendezésére és a kapitalista időszak birtokgazdálkodására vonatkozóan is részben folyamatos adatsorokat nyújt. A család szétszórtan fekvő birtokai közül még a füssi, a