Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Cserna Anna: „Pro memoria”. Idős Bartal György jegyzetei az ősi juss visszaszerzéséről

és már ebbe a házba érkezett felesége, Bacsák Jozefa. Még fiatalemberként megteremtette a családi otthont, azokat az anyagi feltételeket, amelyek lehetővé tették, hogy elérhetővé váljanak számára a vármegyei méltóságok, a középbirtokosi létforma.

Még a sikeres embereknek is vannak nehéz időszakaik, és ez alól Bartal György sem volt kivétel. Mikor elkezdte a „pro memória” írását még élt a felesége, mire befejezte már gyászolta Bacsák Jozefát, akivel 14 évig voltak házasok. Ezen a ponton vált a visszaemlékezés naplóvá, az írás már a jelenben folytatódott.30 31 Gyászának leírásakor mély érzései felszínre kerültek. Valójában ekkor fogalmazódott meg számára mi a család. Egyébként kemény embernek tartott Bartal György ekkor már-már szentimentális hangvételben kimondta, hogy egy férfiember számára a feleség, az együtt megélt boldogság, a gyerekek jelentik az igazi gazdagságot. A családalapítással vált igazán „ meglett ”, megállapodott emberré, ebben látta a sikeres emberi életnek a titkát. Ebbéli tapasztalását megosztotta György fiával is annak eljegyzésekor írt levelében 1854-ben, miszerint „semmiről sem vagyok oly szilárdan meggyőződve, mint arról, hogy a megelégedett életnek egyetlen feltétele és alapja a szerencsés családi viszony, melynek kapcsa a házasság. ”3' A mindennapi életben is így gondolta, mert 1830-ban újabb házasságot kötött elhalt feleségének húgával, Bacsák Vin- cenciával, és ismét a kiegyensúlyozott családi hátteret megteremtve folytatta közszereplését.

Később kiegészítésekkel is bővítette az írását. 1836-ban történt újabb hasznos birtokszerzését, birtok szerzeményét dokumentálta. A gyermekeinek szóló utolsó, egyben intő megjegyzését 1854. június 1-én fűzte a jegyzeteihez: „Ezen jegyzés és utasítás szerént lehetetlen a’ keresett irományt föl nem találnotok, mellyel az után, a’ rend megtartása végett, gondosan tegyetek vissza, mert én mindent szoros rendben hagytam. ” Nos, utóiratában a levéltáros énje kerekedett felül, ugyanis 1810-ben nemcsak aljegyzői tisztségre választották meg, hanem Pozsony vármegye levéltámokává is. Ezernél is több családi birtokiratot levéltáros módjára rendszerezte. Birtok30 Kövér 222. p.

31 Bartal 1937, 100. p.

106