Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Cserna Anna: „Pro memoria”. Idős Bartal György jegyzetei az ősi juss visszaszerzéséről

testenként vezetett egy-egy jegyzőkönyvet, amelybe felvezette az eladó nevét és az eladásról szóló irat számát, és e szerint kötegelve tárolta az okiratokat. Intelme ellenére a rend felborult. Akár az utó­dai gondatlanságából, akár az 1945 utáni történelmi körülmények­ből adódóan a családi archívum már nem volt teljes a levéltárunkba kerülésekor. A jegyzőkönyvek hiányában a birtokügyletek eredeti rendjét nem lehetett kialakítani. Sajnálatosan ezen okokból az em­lékirathoz kapcsolódó összes dokumentumot sem találtuk meg, de a jegyzetekben jelzett birtokügyletet néhány esetben tudtuk pótolni más jelzetű irattal, ami azt is jelzi, hogy a földterületek tulajdonjoga több szakaszban, akár évek múltán véglegesült. Idős Bartal György hagyatéka vagyonban, pénzben, respektus- ban, szellemi produktumokban mérhető. ,,Pro memoria” című gye­rekeinek írt munkája, a visszaemlékezés alapján készült „jegyzései ” kétségtelenül egyfajta 19. század eleji nemesi felfogást képvisel, és egy kicsit önmaga igazolására is készült.32 Nagyon is személyes és esetleges története mégis egy letűnt kort megidéző különleges emberről szól, aki kellő bátorsággal rendelkező, törekvő birtokos nemesként az udvari szolgálatot vállalva emelkedett az elit körbe, miközben nemzeti identitása megingathatatlan volt. Reformkori or­szággyűlésen, 1839-ben híressé vált beszédében mondta: „Az Ősök emléke iránt való tisztelet méltán egyik főbb részét teszi a nemzeti érzésnek... ”. Nemzet, nemesség számára egyazon fogalmak, tehát a nemesi öntudata táplálta a történeti múlt iránti vonzalmát, ugyan­azon érzés ambicionálta, és jelen volt egyéni életének minden moz­zanatában. „Mennyire hihető és mire alkalmas... ” a dokumentum?33 A forrást kézbevevő bizonyára felteszi ezeket a kérdéseket, és ala­pos vizsgálódás mellett értékeli, használja az információ tartalmat. Csupán szerettük volna felhívni a figyelmet Bartal Györgyre és írá­sára, akinek a személye, a mentalitása a nemesi lét általános, tipikus és egyedi jelenségeinek megragadására feltétlenül érdemes. Vélhe­tően a teljesítményét dokumentáló emlékirata pedig továbbgondol­32 Kövér 229. p., Horváth 4. p., Gyáni Gábor: Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése Napvilág Kiadó, Bp., 2000, 130-131. p. (továbbiakban: Gyáni) 33 Gyáni 128. p. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom