Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Cserna Anna: „Pro memoria”. Idős Bartal György jegyzetei az ősi juss visszaszerzéséről

közbe, vagy István ősük előrelátása segített, aki 1675-ben megújí- tatta a birtokadományt. A körülmények figyelembe vétele, a későbbi megerősítés, vagy a bonyolult jogi manőverek következményeként feltehetően a 17. században nem ritka, meglehetősen hosszú időre szóló, korai zálog esetében a bíróság még az ősiség joga mellett állt ki. A per során mindenképpen bizonyítani kellett a zálog létrejöttét, a felperes, azaz a zálogba adó, illetve a jogos utód kiváltási jogát, a zálog mennyiségét és fekvését, mai kifejezéssel élve a telekkönyvi helyét. Ez volt az egyetlen peres eljárással történő birtok visszavétele Bartal Györgynek, s az összes többi ügylete egyszerű visszavásárlás volt.24

A zálogba adás már a 16. századtól szokásban volt a Csallóközben. Ezzel a gyakorlattal igencsak gyakran élt a szerteágazó Bartal família. A magyar feudális jog szerint meghatározott szabályok és feltételek alapján történt az ingatlanok elzálogosítása. A zálogba vevő birtokába vette az ingatlant, használta, és élvezte a hasznait, és megillette a tulajdonvédelem joga is. Akár tovább is adhatta azt a zálogszerződése időtartamára. Kiváltáskor követelhette a befektetett beruházásainak költségeit. A zálogösszeget egyszerre és egy összegben kellett kifizetni a közbecsű szerint legkésőbb 32 év elteltével. A visszaváltás kölcsönös elszámoláson alapult. Ha a zálogba adó nem fizetett, akkor sem volt eladható az ingatlan az ő beleegyezése nélkül, viszont a zálogbirtokos magánál tarthatta azt továbbra is visszaváltásig. A zálogosító megtartotta a tulajdonjogát, ugyan eladhatta a földjét, de a vevőre hárult a zálogszerződés feltételeinek átvállalása. A zálogosító és az öröklésre jogosultjai bármikor visszavehették a javakat. A jogokat és kötelességeket a felek szerződésben írásba foglalták hiteles helyen. Rögzítették azt is mi módon szűnik meg a zálogjog. Megszűnhetett a zálog a követelés teljesítésekor, ha zálogbirtokos lemondott róla, ha a teljesítési idő lejártakor a nem fizető adós örökre eladta a zálog24 MNL TML, XIII.6. Bartal család iratai II/4. pallium, Bartal György akadémiai székfoglalója 1859. február 7. A magyar örökösödési jog történelméhez - Egy XVII. századbeli záloglevél címmel; Wenczel Gusztáv: Magyar és erdélyi magánjog rendszere I. kötet A Kir. M. Egyetemi Nyomdából, Budán, 1863, 665-668. p.

102