Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. Tanulmányok (Szekszárd, 2014)

Cserna Anna: „Pro memoria”. Idős Bartal György jegyzetei az ősi juss visszaszerzéséről

gyarázható. A Duna kettészakadt a Nagyduna-ágra és a Kisduna-ág- ra, és a kettő között a folyamhordalékból született sziget, Csallóköz. A páratlan kiterjedésű szigeten nrég a 19. század végén is 200 település és számos népes puszta létezett. A településhálózat a hajdani állapotokra, életterekre enged következtetni, ugyanis Csallóközt a

13. században még szigetcsoportok alkották. A kavics, a homok és a földrészek süllyedése, valamint szaporodása következtében az apró zátonyok évről-évre növekedtek, közeledtek egymáshoz, míg a köztük lévő dunai ágak eliszaposodtak, eltűntek. A kiszáradás fejleményeként lassacskán azonban nőtt a termőterület és a majorok száma, tehát a visszaváltás időszakában már jelentős változáson esett át a sziget földrajzi tekintetben, amiben változatlanságot mutatott, az a művelhető területek homokos, váltakozó minősége. Az egységessé vált szigetet azonban továbbra is kiemelkedő dombocskák, nádasok, mocsarak, lápok szabdalták fel, ezért a szántóföldek, a rétek, a családi földbirtokok nem egy-egy nagy egységet képeztek.23 Ezen a helyzeten csak rontott az örökléssel járó feldarabolódás.

Azt nem tudjuk már teljességében feltárni, és követni mikor és miképpen csúszott ki a család kezéből egy-egy kisebb-nagyobb földrészlet, de a hollétük rekonstruálhatók a mellékletben szereplő záloglevelek, egyéb irományok alapján. A családi,, legenda ” szerint a család lecsúszása a 17. század elejétől indult. 1602-ből való az első ismert családi záloglevél, amelyben a pénztelenséggel küzdő felmenők 99 évre adták zálogba a földeket. Közel 200 év után per útján kerültek vissza ezek az elzálogosított területek. A Kúria ítéletében feltehetően a szokásjogra és Werbőczy törvénykönyvére támaszkodott, miszerint: ,, Egy nemesnek sem áll szabadságában örökségét királyi engedetem s helybenhagyás nélkül fiain kívül valakinek másnak adni. ” A Bartalok javára született döntésben minden bizonynyal az a szempont érvényesült, hogy a királyi jóváhagyás megléte nélkül az ősi javak elbirtoklása jogtalanul történt, még akkor is, ha a zálogolt birtok visszaváltásának feltételeit az örökösök nem teljesítették időben. A jogalap ilyesféle értelmezése mindenesetre kedvezett a családnak. Az sem zárható ki, hogy a vak szerencse lépett

23 Magyarország Vármegyéi és Városai Pozsony Vánnegye, Szerk.: Dr. Borovszky Samu, Bpest, Apolló Irodalmi Társaság 5-12. p.

101