Tolna Megyei Levéltári Füzetek 13. Tanulmányok (Szekszárd, 2010)

Dr. Dobos Gyula: Tengőd évszázadai

teljesítő honvéd neve olvasható: Balázsi Ferenc, Markó József, Boda Péter, Abrahám István, Pető István, Kubinszki Pál, Sepsei József. Kótai János, Vincze Sándor, Barkóczi Ferenc. Bene József Egyed Péter, Dávid János, Kántor János. Kis József Manheim Lajos, Székely Ferenc és Táska József

Szintén Tolna megyei volt a hivatásos katonaként Galíciában a báró Geramb Sándor huszárezrednél őrmesterként szolgáló, majd a nemzet hívó szavára hazatérő Zsebeházi István huszárőr- mester, aki vitézségével a katonai ranglétrán a kapitányi fokozatig emelkedett.

A szabadságharc további eseményei (Windischgrätz decemberi támadása, móri csatavesztés) következtében császári kézre került az egész Dunántúl. A kormány Debrecenbe költözött. Tolna megye első osztrák megszállására 1 849. február 9-én került sor.

Nugent császári föhadszermester hódoló nyilatkozat tételére szólította fel a megyét és békés megszállást ígért, nem teljesítése esetén a nemzetőrség szétverését.

A megszállással a megyei önkormányzat működése megszűnt, Dőry Gábor személyében királyi biztos került a vármegye élére. Begyűjtötték a fegyvereket, tiltották a nemzetiszín használatát, népgyülések tartását, Kossuth-bankó használatát és elrendelték a volt tisztek igazoló választmány előtti megjelenését.

A hadi szerencse folytán a tavaszi hadjárat eredményeként május 6-án Jellasics csapatai elhagyták Tolna megyét, ahol ekkor ismét visszaállították az önkormányzatot. Fiáth István kormány- biztos elnökletével a június 12-i bizottmányi ülésen Augusz Antal helyett első alispánnak Perczel Bélát választották és a megye ismét kérte, hogy a kormány Sztankovánszky Imrét bízza meg főispánnak. Újból megkezdték a nemzetőrség felállítását azzal a céllal, hogy Tolna megye déli területein a horvátok betörését megakadályozzák.

1849. augusztus 6-án Tolna megye másodszor is, immár véglegesen osztrák megszállás alá került.

70